Kínai tudósok bemutatták a Taichi-II-t, a teljesen optikai mesterséges intelligencia (AI) chipjük továbbfejlesztett változatát, amely segítségével egy szép (?) napon talán elérhető az emberi képességekkel legalábbis megegyező AGI, tehát általános mesterséges intelligencia. Mint arról a South China Morning Post (SCMP) nyomán a LiveScience beszámol, az új chip egyben jelentős előrelépést képvisel a fényalapú feldolgozási technológia terén is.

Az eredeti Taichi chipet nemrég, 2024 áprilisában mutatták be, és már ez is a megszokott elektronikai alkatrészek helyett fotonokra, azaz fényrészecskékre épült. Ezek a fotonok táplálják a kisméretű fedélzeti elektromos kapcsolókat, amelyek a rájuk kapcsolt feszültség hatására be- vagy kikapcsolnak. Miért jó a fényalapú számítástechnika? Két lényeges szempontból is: egyrészt kevésbé energiaigényesek, ráadásul sokkal gyorsabb számításokat tesznek lehetővé, mivel egyszerre több jelet is képesek feldolgozni. Ennek oka, hogy a fotonok, ellentétben az elektronokkal, nem termelnek hőt a chipen belüli mozgásuk során, ami így tehát egyszerre teszi hatékonyabbá és gyorsabbá is a feldolgozást.

A Taichi-II chip az elődjéhez képest 40 százalékkal nagyobb pontosságot nyújt az osztályozási feladatokban, amelyek különféle típusú adatok rendezését és azonosítását jelentik. Az SCMP szerint a kutatók ezzel az új eszközzel az energiahatékonyság terén is figyelemre méltó javulást értek el – gyenge fényviszonyok mellett akár milliószor hatékonyabb lehet az eredeti chipnél.

Ezt a jelentős előrelépést az új mesterséges intelligencia képzési módszernek, az úgynevezett “teljesen előremutató módnak” köszönhetik, mely során az adatok kizárólag egy irányba haladnak. A hagyományos módszerekkel ellentétben, amelyek több feldolgozási lépést igényelnek, a teljesen előremutató mód lehetővé teszi a valós idejű tanulást, miközben a fény áthalad a chipen. A fény és a chipen belüli apró alkatrészek kölcsönhatása azonnal beállítja az AI-modell paramétereit, így nincs szükség többszöri feldolgozásra.

A Taichi-II chip tervezése kiváló skálázhatóságot is biztosít a többi fényalapú chiphez képest, mivel olyan megoldásokat pakoltak bele, mint az “optikai diffrakció és interferencia”, amelyek segítségével a fény a chipen belül manipulálható. Ez a skálázhatóság lehetővé teszi, hogy több Taichi chip kombinálásával egy erőteljes mesterséges intelligencia rendszer jöjjön létre, amely közelebb visz tehát az AGI megvalósításához.

A kutatók a kísérleteik során egyébként már több Taichi chipet kombináltak, és így egy közel 14 millió mesterséges neuronból álló hálózatot szimuláltak, amely messze felülmúlta más fényalapú chipek teljesítményét. Emellett a rendszer lenyűgöző energiahatékonyságot ért el: több mint 160 billió (nem elírás) műveletet hajtott végre wattonként.

Magyarán egy AGI rendszer jó eséllyel egy hasonló eszközkészletre épül majd – kérdés, hogy mi történik azon a bizonyos napon, amikor az “emberszerű” mesterséges intelligenciát végül tényleg bekapcsolja valaki.

(A cikkhez használt kép illusztráció, a DALL-E generálta/raketa.hu)