Egy 2016-os tanulmány meglepő következtetésre jutott: akadhat egy hasonló alapelv az agyunk és az Univerzum működése közt. Amint ugyanis az Univerzum halad a rendezettségből a rendezetlenség felé (amit tehát az entrópia), éppúgy a kutatók szerint az agyunk is a rendezetlenség „maximalizálására” törekedhet, amely folyamat mellékterméke az öntudat.

Mindezek alapján az öntudat akkor bukkan elő, amikor az agy a maximális információcserére törekszik, hasonlóan tehát az Univerzum entrópiájának növekedéséhez.

Mi az öntudat? Ez a természettudományok és a filozófia keresztmetszetében elhelyezkedő egyik legsúlyosabb kérdés. Egy 2016-os vizsgálat szerint az emberi öntudat valójában egy melléktermék, ami univerzális törvények miatt buggyan elő a biológia komplex folyamataiból. A háttérben pedig egy olyan elv áll, amely a teljes mindenséget mozgatja: az entrópia.

Az entrópia alapvetően azt jelenti, hogy egy rendszer a teljes rendezettségből tart a teljes rendezetlenség irányába – hasonlatként fel lehet hozni a tejbegrízt, amire kakaót szórunk: ahogy elkeverjük, a kakaó és a massza lassanként visszavonhatatlanul összevegyül a porral – eggyé válik vele, vagyis működésbe lép az entrópia. Mindez azonban nem csak a tejbegrízre igaz, hanem a teljes Univerzumra, amely a fizikusok szerint hasonlóan tart az alacsony entrópiától a magas fokozatú entrópia felé betartva a termodinamika második főtételét, amely azt diktálja, hogy az entrópia csak növekszik egy rendszerben, ami megmagyarázza az idő előrehaladását: emiatt nem lehet ugyanis a már összekevert tejbegrízt szétválasztani ismét kakaóra és üres darára.

Mit történik azonban, ha ezt a koncepciót az agyunkra alkalmazzuk? Az ezzel kapcsolatos kísérletről a Science Alert írt – és eszerint a Torontói Egyetem és a Paris Descartes Egyetem kutatói a neuronok közötti kapcsolatokat vizsgálata során jutatottak egy rendkívüli megállapításra. A kutatók a statisztikai mechanika segítségével elemezték a neuronok szinkronizációját kilenc emberben, arra összpontosítva, hogy az agysejtek összekapcsolódtak-e vagy sem,  az ébrenlét, az alvás, valamint az epilepsziás rohamok során. Meglepő módon azt találták, hogy a tudatos állapotok mutatják a legmagasabb entrópiát, amire az agyi hálózatok közötti legváltozatosabb interakciók utalnak.

Eszerint tehát az agyunk természetes módon, az Univerzum vezérelvének megfelelően generálhatja a tudatot, miközben növeli az információtartalmát – ami utóbbi így az entrópia állapota felé való elmozdulás mellékhatása.

Habár a tanulmány érdekes hipotézist mutat be, és meggyőzően is érvel mellette, azért mindez még nem a nagy kérdés – tehát, hogy mi is az öntudat – lezárt megfejtése, mivel akadnak az érvelést alátámasztó kísérletnek hiányosságai: ilyen az alanyok nagyon alacsony száma.

Egy tavaly leírt fizikai törvény megerősítheti, hogy szimulációban élünk A 2022-ben leírt, az információdinamika második törvényéből ugyanis akár ez is következhet. Egy új tanulmány azt is körbejárja, hogy mindez milyen következményekkel jár a tudomány és a technológia egyes ágaira nézvést.

A fenti cikkünkben nemrég egyébként írtunk a fizika egy új, javasolt törvényéről, amely a termodinamika második főtételén alapul, és annak analógiájára az információdinamika második főtételének (infodinamika) nevezték el. A termodinamikán alapuló, kezdeti várakozásokkal ellentétben viszont az infodinamika szerint az információs rendszerek entrópiája valójában állandó marad vagy idővel csökken. Magyarán épp fordítva működik, mint azt fent leírtuk.

(Kép: Pixabay/geralt)