Dr. Melvin Vopsont, a Portsmouth Egyetem fizikusát a kutatási eremdényei az infodinamika második főtételének a megfogalmazásához vezették. Ez alapján az információs entrópia szabályozza nem csak az atomfizikát, de akár a genetikai mutációkat is – nem mellesleg pedig alátámaszthatja a szimulált valóság hipotézisét.

A kutatás alapján a felesleges információ mintegy “törlődik” az univerzumból, hasonlóan egy számítógéphez, amely adatokat tömörít, összhangban a szimulációs elmélettel. A tanulmánya rámutat arra is, hogy az univerzum alapelveit, a genetikai mutációktól a kozmológiai dinamikáig irányító, fentebb említett információs entrópia hidat verhet a szimulált valóság filozófiai elképzelése és a konvencionális tudományos megközelítés között.

A szimulált valóság hipotézisének a lényege nagyon röviden (az érdeklődöknek ajánljuk a lentebbi cikkünket, melyben részletesebben is körüljárjuk a témát), hogy az általunk ismert valóság egy számítógép által generált szimuláció.

Minden kép és költemény: gyorstalpaló azzal kapcsolatban, hogy szimulált valóságban élünk-e Mandela-effektus, Nick Bostrom és a gömböcök – átvesszük, hogy mi szól amellett, hogy a valóságunk csak egy számítógépes szimuláció.

Dr. Melvin Vopson ezt az elképzelést vizsgálva korábban azt állította, hogy az információnak tömege van, és hogy az elemi részecskék a DNS-hez hasonló információkat tárolnak. Vopson 2022-ben felfedezte a fizika új törvényét, amely a termodinamika második főtételén alapul, és annak analógiájára az információdinamika második főtételének (infodinamika) nevezte el. A termodinamikán alapuló, kezdeti várakozásokkal ellentétben az infodinamika szerint az információs rendszerek entrópiája valójában állandó marad vagy idővel csökken – ami épp ellentétes tehát a termodinamikai rendszerek entrópiájával. Mindez természetesen több tudományterületre is hatással van – számol be róla az egyetem sajtóközleménye.

Mint Vopson fogalmazott:

„Már akkor tudtam, hogy ennek a felfedezésnek messzemenő következményei vannak a különböző tudományágakban. A következő lépésben próbára akartam tenni a törvényt, és megvizsgálni, hogy alátámaszthatja-e a szimulációs hipotézist azáltal, hogy a filozófiai területről a tudomány fősodrába helyezi azt át.”

A sajtóközlemény szerint az infodinamika második főtétele a következőképp jelenik meg az egyes területeken:

• Biológiai rendszerek: Az infodinamika második főtétele megkérdőjelezi a genetikai mutációk hagyományos felfogását, vagyis eszerint a mutációk az információs entrópia által szabályozott mintát követnek. Ez a felfedezés mélyreható hatással van az olyan területekre, mint a genetikai kutatás, az evolúciós biológia, a genetikai terápiák, a farmakológia, a virológia és a világjárvány-monitoring.
• Atomfizika: A publikáció bemutatja az elektronok viselkedését többelektronos atomokban, betekintést nyújt olyan jelenségekbe, mint a Hund-szabály; amely kimondja, hogy a maximális multiplicitású tag energiája a legalacsonyabb. Az elektronok úgy rendeződnek el, hogy minimálisra csökkentsék információs entrópiájukat.
• Kozmológia: Sikerült kimutatni azt is, hogy az infodinamika második főtétele kozmológiai szükségszerűség, mivel megfelel a táguló univerzumban alkalmazott termodinamikai elvekhez.

Mindennél is érdekesebb talán, hogy dr. Vopson kutatása magyarázattal szolgál arra is, hogy a szimmetria jelensége miért található meg mindenütt az univerzumban. Az elmélet alapján ugyanis a minél magasabb fokú szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópia állapotainak, ami megmagyarázhatja, hogy a természetben miért bukkan fel állandóan a szimmetria – mivel tehát az információs rendszerek entrópiája a csökkenés irányába tart a törvény szerint.

Ez a jelenség ugyanakkor egy számítógépes hulladékkód törlési vagy tömörítési folyamatához is hasonlít, ami a számítási kapacitás megőrzése érdekében folyamatosan próbál megszabadulni a felesleges információtól.

Mindez ezért  alátámaszthatja azt az elképzelést, hogy esetleg szimulációban élünk.

Dr. Vopson a munkájában ezenkívül amellett is érvel, hogy az információ a tömeggel és az energiával egyenértékű alapvető fizikai entitás, ami potenciálisan érvényesíti a tömeg-energia-információ ekvivalencia elvét. Bár a következmények úttörőek lehetnek, az empirikus vizsgálatok, például a részecske-részecske ütközési kísérletek elengedhetetlenek ezeknek az eredményeknek a megerősítéséhez – ez utóbbi tehát a következő lépés a kutató szerint.

Ha valóban szimulációban élünk, így menekülhetünk belőle Tegyük fel, hogy tényleg szimulált valóságban élünk! Miként menekülhetünk belőle? Az első, a témának szentelt tanulmány összegyűjti az eddig módszereket, és ajánl egyet, ami tényleg működhet.

A fenti cikkben leírtuk, hogy egy elmélet szerint amennyiben valóban szimulációban élünk, miként szökhetünk meg belőle. Az ezt kutató Roman V. Yampolskiy szerint ilyen módszer lényegében az összes kvantumechanikai kutatás, amely elvezethet minket oda, hogy megállapítsuk, valóban virtuális világban élünk, illetve aminek segítségével megérthetjük ennek a természetét, működését, és talán “loophole”-kat is felfedezhetünk. Azonban Yampolskiy érvelése alapján akár Vopson tanulmánya is idesorolható.

(Kép: Pixabay/sunrisepohtam)