Speciális gének

A dologhoz a gének speciális csoportjára van szükség, melyek főképp az emberek nyálmirigyeinek kialakulását befolyásolják. Meglétük szervezetünkben elmagyarázza azt is, hogy hogyan fejlődött ki a méregtermelő képesség az állatok királyságában több mint százszor olyan lényekben, melyek ősei egyáltalán nem voltak képesek előállítani azt. 

"Lényegében az összes építőelem megvan a maga helyén. Ilynekor már csak az  evolúción múlik, hogy létrejön-e a képesség, vagy sem" - mondta el Agneesh Barua, a kutatás nyomán létrejött tanulmány társszerzője, a japán Okinawa Tudományos és Technológiai Intézet evolúciós genetika doktorandusza.

Az orális, vagyis szájban termelődő méreg elterjedt az állatvilágban, rendelkeznek vele a pókok,  kígyók  és a törpe lajhármaki is, mely az egyetlen ismert mérges főemlősfaj. A biológusok azt eddig is tudták, hogy a szájban található méregmirigyek gyakorlatilag módosult nyálmirigyek, de az új kutatás ennél többet is elárul: a szerv-módosulás mögött álló molekulamechanikát.

"Ez igazi mérföldkő lehet a területen. Szenzációs munkát végeztek néhány rendkívül összetett területen"

- mondta el Bryan Fry, az ausztráliai Queenslandi Egyetem biokémikusa és méregszakértője. “Az állatvilágban alkalmazott mérgek a természet sokoldalúságát reprezentálják, több méregtoxin számos különböző állatban is gyakori, például a százlábú mérgének egyes összetevői megtalálhatók a kígyóméregben is” - tette hozzá Ronald Jenner, a londoni Természettudományi Múzeum méregkutatója.

“Az új tanulmány nem magukra a méreganyagokra összpontosít, mivel azok gyorsan fejlődnek, és a vegyületek összetett keverékei” - mondta Barua.

Méregrendszer

Barua és Alexander Mikheyev, az Ausztrál Nemzeti Egyetem evolúciós biológusa és a tanulmány társszerzője, azokra a "háztartási", szabályozó génekre összpontosítottak, melyeket a méregtermelő képességgel azonosítanak, de nem felelősek magukért a méreganyagok létrehozásáért. Ezek a szabályozó gének alkotják az egész méregrendszer alapját.

Az emberi nyálmirigyben bőségesen megtalálhatók a fentiekhez hasonló típusú szabályozói háztartási gének, amelyek a nyálban található fontos fehérjekoktélt hoznak létre nagy mennyiségben.

Ez az a genetikai fundamentum, ami lehetővé teszi az önállóan fejlődő mérgek széles skáláját az állatvilágban. Egyszóval, minden emlősnek vagy hüllőnek megvan az a saját genetikai állványzata, melyre az orális méregrendszer épül. És az emberek, valamint például az egerek, már most is előállítanak egy kulcsfehérjét, melyet számos méregrendszer tartalmaz. A kalikreinek, melyek más fehérjéket emésztenek, a nyálban választódnak ki; emellett számos méreg kulcsfontosságú részét képezik. A kutatás eredményeit március 29-én tették közzé a  Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban.

(Forrás: Livescience Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Mágnesességgel a kígyóméreg ellen A kígyókat ugyanúgy fenyegetheti a saját mérgük, mint prédáikat, ám néhány faj cseles védekezést fejlesztett, és egy új kutatás azt is kiderítette, hogy hogyan csinálják.

Az anyag új állapota a "swirlon", avagy örvény, megsérti Newton törvényeit A madárrajok hihetetlen sebességű együtt-mozgással járó látványos repülése a rovar-, és halrajokkal is összekapcsolhatóan egy újfajta aktív anyagot alkot, amelyet a kutatók “swirlonnak”, azaz örvény állapotnak neveztek el.

A kvantum hologram működés közben mutathatja meg az emberi test belsejét A legtöbben ismerjük a hologramokat, ha máshonnan nem, a csillagok háborúja híres jelenetéből biztosan, melyben Leia hercegnő egy hologram formájában üzen Obi Wan Kenobinak. A holográfiát Gábor Dénes magyar fizikus találta fel 1947-ben, a jövő pedig a kvantum-holográfiáé.