Az embernek akár mérgező nyála is lehetne, megvan hozzá mindenünk, ami kell

2021 / 04 / 03 / Justin Viktor
Az embernek akár mérgező nyála is lehetne, megvan hozzá mindenünk, ami kell
Kialakulhat-e valaha evolúciósan a “mérges ember” igazi méreggel a nyálában? Az új kutatások azt mutatták, hogy az embernek megvan a teljes biológiai eszköztára a méreg előállításához, mint ahogy a világon az összes hüllőnek és emlősnek is.

Speciális gének

A dologhoz a gének speciális csoportjára van szükség, melyek főképp az emberek nyálmirigyeinek kialakulását befolyásolják. Meglétük szervezetünkben elmagyarázza azt is, hogy hogyan fejlődött ki a méregtermelő képesség az állatok királyságában több mint százszor olyan lényekben, melyek ősei egyáltalán nem voltak képesek előállítani azt. 

"Lényegében az összes építőelem megvan a maga helyén. Ilynekor már csak az  evolúción múlik, hogy létrejön-e a képesség, vagy sem" - mondta el Agneesh Barua, a kutatás nyomán létrejött tanulmány társszerzője, a japán Okinawa Tudományos és Technológiai Intézet evolúciós genetika doktorandusza.

Az orális, vagyis szájban termelődő méreg elterjedt az állatvilágban, rendelkeznek vele a pókok,  kígyók  és a törpe lajhármaki is, mely az egyetlen ismert mérges főemlősfaj. A biológusok azt eddig is tudták, hogy a szájban található méregmirigyek gyakorlatilag módosult nyálmirigyek, de az új kutatás ennél többet is elárul: a szerv-módosulás mögött álló molekulamechanikát.

"Ez igazi mérföldkő lehet a területen. Szenzációs munkát végeztek néhány rendkívül összetett területen"

- mondta el Bryan Fry, az ausztráliai Queenslandi Egyetem biokémikusa és méregszakértője. “Az állatvilágban alkalmazott mérgek a természet sokoldalúságát reprezentálják, több méregtoxin számos különböző állatban is gyakori, például a százlábú mérgének egyes összetevői megtalálhatók a kígyóméregben is” - tette hozzá Ronald Jenner, a londoni Természettudományi Múzeum méregkutatója.

“Az új tanulmány nem magukra a méreganyagokra összpontosít, mivel azok gyorsan fejlődnek, és a vegyületek összetett keverékei” - mondta Barua.

Méregrendszer

Barua és Alexander Mikheyev, az Ausztrál Nemzeti Egyetem evolúciós biológusa és a tanulmány társszerzője, azokra a "háztartási", szabályozó génekre összpontosítottak, melyeket a méregtermelő képességgel azonosítanak, de nem felelősek magukért a méreganyagok létrehozásáért. Ezek a szabályozó gének alkotják az egész méregrendszer alapját.

Az emberi nyálmirigyben bőségesen megtalálhatók a fentiekhez hasonló típusú szabályozói háztartási gének, amelyek a nyálban található fontos fehérjekoktélt hoznak létre nagy mennyiségben.

Ez az a genetikai fundamentum, ami lehetővé teszi az önállóan fejlődő mérgek széles skáláját az állatvilágban. Egyszóval, minden emlősnek vagy hüllőnek megvan az a saját genetikai állványzata, melyre az orális méregrendszer épül. És az emberek, valamint például az egerek, már most is előállítanak egy kulcsfehérjét, melyet számos méregrendszer tartalmaz. A kalikreinek, melyek más fehérjéket emésztenek, a nyálban választódnak ki; emellett számos méreg kulcsfontosságú részét képezik. A kutatás eredményeit március 29-én tették közzé a  Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban.

(Forrás: Livescience Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Mágnesességgel a kígyóméreg ellen A kígyókat ugyanúgy fenyegetheti a saját mérgük, mint prédáikat, ám néhány faj cseles védekezést fejlesztett, és egy új kutatás azt is kiderítette, hogy hogyan csinálják.

Az anyag új állapota a "swirlon", avagy örvény, megsérti Newton törvényeit A madárrajok hihetetlen sebességű együtt-mozgással járó látványos repülése a rovar-, és halrajokkal is összekapcsolhatóan egy újfajta aktív anyagot alkot, amelyet a kutatók “swirlonnak”, azaz örvény állapotnak neveztek el.

A kvantum hologram működés közben mutathatja meg az emberi test belsejét A legtöbben ismerjük a hologramokat, ha máshonnan nem, a csillagok háborúja híres jelenetéből biztosan, melyben Leia hercegnő egy hologram formájában üzen Obi Wan Kenobinak. A holográfiát Gábor Dénes magyar fizikus találta fel 1947-ben, a jövő pedig a kvantum-holográfiáé.


 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Charles Darwin felfedezéseiről újdonságként számolhatott be a Popular Science a tizenkilencedik század végén.
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Egy másodperc egy szemvillanás – mégis ezen idő alatt is elképesztő mértékben történnek dolgok – velünk emberekkel, és odafent a Kozmoszban.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.