Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon különösen sokan halnak meg környezetszennyezés miatt

2020 / 09 / 09 / Felkai Ádám
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon különösen sokan halnak meg környezetszennyezés miatt
Légszennyezés, zajszennyezés és az extrém hőmérsékletek állnak nyolcból egy haláleset mögött az Európai Unióban. Ezek miatt csak 2012-ben 63000 ember halt meg idő előtt. Magyarország különösen rosszul áll ebből a szempontból.

Az Egészséges környezet, egészséges életek: a környezet hatása az egészségre és jóllétre Európában című jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adta ki. A jelentés legfőbb megállapítása, hogy a lég- és zajszennyezés, a klímaváltozás hatásai (extrém hőmérsékletek), illetve a veszélyes vegyi anyagoknak kitettség mind károsítják a lakosság egészségi állapotát. Az előbbi hatások együttesét jelentő rossz minőségű környezet a halálozások 13 százalékáért felelős.

Szegény embert a rossz környezet is sújtja

A jelentés szerint a légszennyezés Európában továbbra is első számú egészségügyi kockázat – évente csak ez a hatás 400 000 korai halálesetet okoz. A környezeti hatások közül második helyen áll a zajszennyezés 12 000 halálesettel, végül következnek a klímaváltozás okozta hatások (jellemzően hőhullámok). Mindez azonban csak az átlag, ami nem egyenletesen oszlik el a kontinensen: a szegényebb keleti országokban sokkal komorabb a helyzet.

Magyar virtus

A jelentés a 2012-es adatokból (ezek a legfrissebb, már hozzáférhető adatok) dolgozott, és ez alapján sorolták be az Európai Gazdasági Térség 39 országát. A környezeti hatások okozta halálesetek számát az Egészségügyi Világszervezet adatbázisából szerezték meg, majd a kiszámított standardizált halálozási arányszámokat 100 000 lakosra vetítették, és úgy állították őket sorrendbe (a jelentés 27. oldala). A listán világosan látszik a tendencia, hogy a gazdagabb nyugati térségben halnak meg a fent felsorolt szennyezések miatt a legkevesebben. Izland, Svédország és Norvégia végzett az élen, és őket követi Svájc.

Magyarország helyzete viszont szembeszökően rossz, hiszen több közeli, hozzánk hasonló, posztszocialista országban is kedvezőbb a helyzet: Csehország, Horvátország, Szlovákia és Lengyelország bár láthatóan egy tömböt alkot, mi ettől a tömbtől jóval messzebb helyezkedünk el a lista alján. A vizsgált 39 ország közül egyedül négy helyen: Bulgáriában, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában rosszabb csak a szituáció – vagyis arányaiban itt halnak csak meg többen, mint nálunk az emberi tevékenység környezetet károsító hatásai miatt.

A születéskor várható átlagos élettartamot a vásárlóerő paritás függvényében ábrázoló rendszerben (a jelentés 36. oldala) is jól láthatóan inkább Szerbiával, Bulgáriával és Romániával alkotunk szigetet, mint az ebből a szempontból is tehát jobban teljesítő Visegrádi Együttműködés országaival.

Magyarország: élmezőny és anomália

Jó hír viszont, hogy nem a higany fog végezni velünk. Az anyák és gyerekeik hajának higanymennyiségét vizsgáló lista szerint a vizsgált országokban nálunk a legkedvezőbb a helyzet, vagyis nálunk mutatták ki a legkevesebbet ebből a mérgező anyagból (jelentés 111. oldala). Ez annyiban nem meglepő, hogy a higany jellemzően a nagyobb testű, ragadozóhalak fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe, így főleg ott jellemző, ahol több halat fogyasztanak. Ezen lista alapján egyébként Spanyolországban, Portugáliban és Cipruson a legrosszabb a helyzet.

Érdekesség, hogy amíg az EU-ban jellemzően a városi lakosság körében magasabb a depressziósok száma, nálunk nem ez, hanem a fordítottja a jellemző: vagyis vidéken arányaiban többen szenvednek ettől a betegségtől. Ez egyébként rajtunk kívül még így van Horvátországban, Spanyolországban és Svédországban is.

Sebezhető közösségek

A jelentés szerint a hátrányos társadalmi helyzetű közösségek vállát akár háromszoros teher is nyomhatja: rossz egészségi állapot, rossz környezet és a szegénység. A rossz környezetre példa Magyarországon a roma lakosságot sújtó, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya. Az Unióban az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2016-os adatai szerint a romák 30 százaléka él olyan helyen, ahol nincs csapvíz – ez a szám a hazai romák körében 33 százalék. Az Európai Roma Jogok Központja azonban 2017-ben 93 roma közösségben vizsgálta az ivóvízhez való hozzáférés lehetőségét több ország mellett nálunk is, és arra jutottak, hogy az összes vizsgált helyszín 81 százaléka nem volt rákötve a vízhálózatra.

Mit tehetünk?

A jelentés szerint sokat segíthetünk magunkon a városi zöld és kék területek növelésével, mivel ezek sokszorosan jótékony hatásúak: hűtik a várost a hőhullámok idején, csökkentik a zajszennyezést és az áradások vízszintjét, ráadásul a szegényebbek számára is elérhetőek, kikapcsolódási és sport tevékenységeket is lehet itt biztosítani a lakosságnak. Ezen kívül a jelentés összeállítói hangsúlyozzák az alapvető változást, amit az európai zöld megállapodás jelent.

Közben az Európai Bizottság ennek a jelentésnek a tükrében hangsúlyozza a forgalomcsökkentés fontosságát (különös tekintettel a dízelüzemű járművekre), illetve az elektromos autózásra történő átállás hasznosságát – írja a BBC.

(Kép: Flickr/Krisztina Vleskó/garydermody)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.