Az Egészséges környezet, egészséges életek: a környezet hatása az egészségre és jóllétre Európában című jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adta ki. A jelentés legfőbb megállapítása, hogy a lég- és zajszennyezés, a klímaváltozás hatásai (extrém hőmérsékletek), illetve a veszélyes vegyi anyagoknak kitettség mind károsítják a lakosság egészségi állapotát. Az előbbi hatások együttesét jelentő rossz minőségű környezet a halálozások 13 százalékáért felelős.

Szegény embert a rossz környezet is sújtja

A jelentés szerint a légszennyezés Európában továbbra is első számú egészségügyi kockázat – évente csak ez a hatás 400 000 korai halálesetet okoz. A környezeti hatások közül második helyen áll a zajszennyezés 12 000 halálesettel, végül következnek a klímaváltozás okozta hatások (jellemzően hőhullámok). Mindez azonban csak az átlag, ami nem egyenletesen oszlik el a kontinensen: a szegényebb keleti országokban sokkal komorabb a helyzet.

Magyar virtus

A jelentés a 2012-es adatokból (ezek a legfrissebb, már hozzáférhető adatok) dolgozott, és ez alapján sorolták be az Európai Gazdasági Térség 39 országát. A környezeti hatások okozta halálesetek számát az Egészségügyi Világszervezet adatbázisából szerezték meg, majd a kiszámított standardizált halálozási arányszámokat 100 000 lakosra vetítették, és úgy állították őket sorrendbe (a jelentés 27. oldala). A listán világosan látszik a tendencia, hogy a gazdagabb nyugati térségben halnak meg a fent felsorolt szennyezések miatt a legkevesebben. Izland, Svédország és Norvégia végzett az élen, és őket követi Svájc.

Magyarország helyzete viszont szembeszökően rossz, hiszen több közeli, hozzánk hasonló, posztszocialista országban is kedvezőbb a helyzet: Csehország, Horvátország, Szlovákia és Lengyelország bár láthatóan egy tömböt alkot, mi ettől a tömbtől jóval messzebb helyezkedünk el a lista alján. A vizsgált 39 ország közül egyedül négy helyen: Bulgáriában, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában rosszabb csak a szituáció – vagyis arányaiban itt halnak csak meg többen, mint nálunk az emberi tevékenység környezetet károsító hatásai miatt.

A születéskor várható átlagos élettartamot a vásárlóerő paritás függvényében ábrázoló rendszerben (a jelentés 36. oldala) is jól láthatóan inkább Szerbiával, Bulgáriával és Romániával alkotunk szigetet, mint az ebből a szempontból is tehát jobban teljesítő Visegrádi Együttműködés országaival.

Magyarország: élmezőny és anomália

Jó hír viszont, hogy nem a higany fog végezni velünk. Az anyák és gyerekeik hajának higanymennyiségét vizsgáló lista szerint a vizsgált országokban nálunk a legkedvezőbb a helyzet, vagyis nálunk mutatták ki a legkevesebbet ebből a mérgező anyagból (jelentés 111. oldala). Ez annyiban nem meglepő, hogy a higany jellemzően a nagyobb testű, ragadozóhalak fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe, így főleg ott jellemző, ahol több halat fogyasztanak. Ezen lista alapján egyébként Spanyolországban, Portugáliban és Cipruson a legrosszabb a helyzet.

Érdekesség, hogy amíg az EU-ban jellemzően a városi lakosság körében magasabb a depressziósok száma, nálunk nem ez, hanem a fordítottja a jellemző: vagyis vidéken arányaiban többen szenvednek ettől a betegségtől. Ez egyébként rajtunk kívül még így van Horvátországban, Spanyolországban és Svédországban is.

Sebezhető közösségek

A jelentés szerint a hátrányos társadalmi helyzetű közösségek vállát akár háromszoros teher is nyomhatja: rossz egészségi állapot, rossz környezet és a szegénység. A rossz környezetre példa Magyarországon a roma lakosságot sújtó, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya. Az Unióban az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2016-os adatai szerint a romák 30 százaléka él olyan helyen, ahol nincs csapvíz – ez a szám a hazai romák körében 33 százalék. Az Európai Roma Jogok Központja azonban 2017-ben 93 roma közösségben vizsgálta az ivóvízhez való hozzáférés lehetőségét több ország mellett nálunk is, és arra jutottak, hogy az összes vizsgált helyszín 81 százaléka nem volt rákötve a vízhálózatra.

Mit tehetünk?

A jelentés szerint sokat segíthetünk magunkon a városi zöld és kék területek növelésével, mivel ezek sokszorosan jótékony hatásúak: hűtik a várost a hőhullámok idején, csökkentik a zajszennyezést és az áradások vízszintjét, ráadásul a szegényebbek számára is elérhetőek, kikapcsolódási és sport tevékenységeket is lehet itt biztosítani a lakosságnak. Ezen kívül a jelentés összeállítói hangsúlyozzák az alapvető változást, amit az európai zöld megállapodás jelent.

Közben az Európai Bizottság ennek a jelentésnek a tükrében hangsúlyozza a forgalomcsökkentés fontosságát (különös tekintettel a dízelüzemű járművekre), illetve az elektromos autózásra történő átállás hasznosságát – írja a BBC.

(Kép: Flickr/Krisztina Vleskó/garydermody)