Az idő szó szerint, fizikai értelemben lassabban telt a múltban

2024 / 07 / 09 / Felkai Ádám
Az idő szó szerint, fizikai értelemben lassabban telt a múltban
Mindez az időtágulás miatt történt így.

Az időtágulás azt jelenti, hogy az idő különböző körülmények között eltérően telik. Az időtágulásnak két fő típusa van: a gravitációs időtágulás és a sebesség miatti időtágulás, és mindkettő Albert Einstein elméleteiből következik. A gravitációs időtágulás az általános relativitáselmélet következménye, mely szerint minél erősebb a gravitációs tér, annál lassabban telik az idő. Például egy hegy tetején, ahol gyengébb a gravitációs tér, az órák gyorsabban járnak, mint tengerszinten. A sebesség miatti időtágulás viszont már a speciális relativitáselmélet következménye, mely szerint minél gyorsabban mozog valami, annál lassabban telik számára az idő egy nyugalomban lévő megfigyelőhöz képest. Például egy nagyon gyors űrhajóval utazó ember számára kevesebb idő telik el az utazás alatt, mint azok számára, akik a Földön maradnak.

Az időtágulás jelenségét számos kísérlet bizonyította. Az űrben keringő műholdak óráit például korrigálni kell az időtágulás hatásai miatt, hogy pontosak maradjanak a földi órákhoz képest.

Mint arról Sabine Hossenfelder beszámol, most pedig a Queenslandi Egyetem fizikusai bizonyítékokat találtak arra, hogy az idő a múltban lassabban telt – méghozzá a kozmológiai időtágulás miatt. Ez a jelenség az univerzum tágulásának eredménye, amely egyébként a vöröseltolódást is okozza azáltal, hogy megnyújtja és vörösesebbé teszi a fény hullámhosszát.

Az elképzelést úgy szemléltethetjük, hogy a fényt hullámként ábrázoljuk, és a hullámhegyeket egy óra ketyegéseként képzeljük el. Ahogy a hullám nyúlik (ez tehát a vöröseltolódás), úgy ezek a ketyegések is távolabb kerülnek egymástól, ami lassabb időt jelez. Ugyanez az elv vonatkozik a fekete lyuk közelében lévő fényre is, ahol a gravitáció hatására alakul ki a vöröseltolódás jelensége.

A most szóban forgó tanulmány szupernóvák vizsgálatával igazolta ezt a hatást. A szupernóvák különböző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki, és mivel a távoli szupernóvák fénye vöröseltolódást mutat, ezért elviekben ezek a robbanások tovább tartanak. A Cerro Tololo Obszervatóriumban végzett Dark Energy Survey adatainak elemzésével a kutatók végül pedig tényleges összefüggést találtak a vöröseltolódás és az Ia típusú szupernóvák időtartama között, ami tehát alátámasztja Einstein elméletét.

Ha valaki azonban ebben a régmúltban élne, nem venne észre különbséget az idő áramlásában, mivel bár minden lassabban, de egyenletesen történt. Ez hasonló ahhoz, amikor egy megfigyelő beleesik egy fekete lyukba, és nem érzékeli azt a lassulást, amelyet egy távoli megfigyelő azonban igen.

(Kép: Pixabay)


Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Nagyon látványos lenne, igaz, a valóságban pontosan így egész biztosan nem jöhetne létre.
Elképesztő folyamat zajlik épp a Napban
Elképesztő folyamat zajlik épp a Napban
A Nap a következő napciklus első jeleit produkálja – holott még mindig a jelenlegi ciklus közepén vagyunk.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.