Szóval melyik fának van a kisebb ökológiai lábnyoma? A természetes, illatos karácsonyfának vagy a boltban vásárolt műanyag fenyőnek? A szakértők szerint ez bonyolult kérdés, Andy Finton, a massachusettsi Nature Conservancy tájvédelmi igazgatója és erdőökológusa a CNN-nek azt mondta, ez a téma sokkal árnyaltabb és összetettebb, mint elsőre gondolnánk.

Sokak szerint egyértelmű, hogy a műfenyő évről évre történő újrafelhasználása a fenntarthatóbb megoldás. Finton szerint, azonban ha egy műfát csak hat évig használnak - ennyi ideig szokták az emberek átlagosan megtartani -, akkor a szén-dioxid-kibocsátás mértéke egyértelműen nagyobb, mint egy természetes fa esetében. Ha a mesterséges fenyőket hosszabb ideig használják, akkor ez az egyensúly megváltozik, azonban ehhez legalább 20 éven át kellene ugyanazzal a műfenyővel karácsonyozni, ami nem életszerű. A műfák ugyanis általában polivinil-klorid műanyagból, azaz PVC-ből készülnek, ami kőolaj-alapú, és környezetszennyező petrolkémiai üzemekben készül. A PVC műanyagot számos tanulmány hozta összefüggésbe daganatos megbetegedésekkel és más közegészségügyi és környezeti kockázatokkal is.

Egy másik fontos tényező a műfenyők szállítása is. A legtöbb műkarácsonyfát ugyanis Kínából importálják az Egyesült Államokba és számos más országba is, ami azt jelenti, hogy a termékeket fosszilis üzemanyaggal működő hajókkal szállítják át az óceánon, majd kamionokkal viszik tovább, mielőtt végül a forgalmazók polcaira és a vásárlók lakásába kerülnek. Az Amerikai Karácsonyfa Szövetség, egy műfa-gyártókat képviselő nonprofit szervezet 2018-ban megbízta a WAP Sustainability Consultingot egy tanulmány elkészítésével, amely arra a következtetésre jutott, hogy a műfa környezeti hatása kedvezőbb a valódi fenyőéénél, de csak akkor, ha legalább öt évig használják azt.

Mi a helyzet a valódi örökzöld fenyőfákkal? A szakértők szerint átlagosan hét évbe telik, amíg egy karácsonyfa teljesen megnő, ez alatt pedig folyamatosan szén-dioxidot vesz fel a levegőből, az üvegházhatású gáz megkötésével pedig enyhíti a klímaválság egyik legsúlyosabb tünetét. Ha a fákat kivágják, majd szimplán elégetik, akkor persze ismét romlik a kibocsátás aránya, ez azonban újabb fák ültetésével kiegyenlíthető. Hogy ez az egyensúly könnyen követhető és fenntartható is legyen, az Amerikai Karácsonyfa Szövetség szerint úgynevezett karácsonyrafarmokra van szükség. Jelenleg az Egyesült Államokban mintegy 15 ezer farmon nevelnek örökzöldeket kifejezetten ünnepi felhasználásra, ezzel pedig több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak teljes vagy részmunkaidőben. Ami hazánkat illeti, Magyarországon összesen nagyjából 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés, ez mintegy 600-700 családi gazdaságnak ad munkát.

A Klímapolitikai Intézet szerint a karácsonyfának szánt fenyőket a legtöbb esetben nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre. Ez alapján, ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, azaz nem járulnának hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez. Az intézet elemzése alapján egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el. Ha 1 hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor ekkora területen 10-10,5 tonna CO2 nyelődik el egy év alatt.

A karácsonyi időszak végével azonban egy újabb probléma merül fel, amikor az ünnepi hangulatot megidéző karácsonyfák hirtelen szemétté válnak. A fenyőfák ekkor az utcán kötnek ki, majd hulladéklerakókra kerülnek, ahol elégetésükkel szintén jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A vágott- és műfenyőn kívül dönthetünk az úgynevezett földlabdás fenyő mellett is, ha van lehetőségünk az ünnepek végével az élő növény azonnali kiültetésére. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni viszont, hogy a kertészetek szerint még ekkor is csak 45-50 százalék az esélye annak, hogy a fenyőfa nem pusztul el.

A fenyőfa otthoni eltüzelése nem csak környezetvédelmi szempontból káros, a fenyőfának ugyanis a magas gyantatartalma miatt jó a fűtőértéke, azonban pont emiatt károsítja is a tüzelőberendezést, illetve a kéményt. A fenyőt nem csak fűtőanyagként lehet újrahasznosítani, a fákat több helyen ledarálják, majd úgynevezett takaróanyagként hasznosítják - például parkok talajának ápolására. Máshol a szemétbe dobott fákat komposztálják és hulladéklerakóba szállítják. Ami Budapestet illeti, a fákat ott a Fővárosi Közterület-fenntartó szállítja el, minden évben január 6-tól. A szervezet évente nagyjából 500-600 ezer fenyőfát szállít el a lakossági kukák mellől és a kijelölt gyűjtőhelyekről, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtést és villamos áramot.

Az összetett éghajlati előnyöket és hátrányokat figyelembe véve tehát a valódi karácsonyfák előnyben vannak mesterséges társaikkal szemben. Ha azonban valaki mégis az utóbbi mellett dönt, érdemes olyan műfát beszerezni, amelyet hosszú éveken át használ majd.

(Borítókép: Getty Images/Iuliia Bondar)