A koronavírus-járvány és a vele kapcsolatos korlátozó intézkedések stresszt, depressziót és szorongást válthatnak ki a vírustól való félelem, a jövőt érintő és az anyagi bizonytalanság, valamint a bezártság miatt. A negatív érzések csökkentésének gyakran használt eszközei a pszichoaktív szerek és a különféle, viselkedéses addikciót kiváltó tevékenységek (szerencsejáték, videójáték, sorozatnézés, közösségimédia-használat, pornográf tartalmak fogyasztása, internetezés). Bár az emberek többségénél ezek a tevékenységek nem okoznak függőséget, a társadalom egy kisebb, sérülékenyebb részénél problémássá válhat használatuk, nem egyszer a társas interakciók és egyéb szokásos napi tevékenységek visszaszorulását is eredményezi. A hibás megküzdési mechanizmusok idővel berögződött szokásokká válnak, amelyeken aztán nehéz úrrá lenni.

Az ELTE PPK kutatói, Király Orsolya egyetemi adjunktus és Demetrovics Zsolt egyetemi tanár a szakterület vezető kutatóival (köztük Mark D. Griffiths-szel és Marc N. Potenzával, az ELTE díszdoktoraival) az információs és kommunikációs technológia (IKT) járvány alatti használatáról fogalmazott meg ajánlást a Comprehensive Psychiatry folyóiratban. Az IKT-eszközök egyfelől lehetővé teszik a távoli munkavégzést és oktatást, segítik az információszerzést, valamint a családtagokkal és barátokkal való kapcsolattartást, ugyanakkor kockázatot is hordoznak-mondják. Bizonyos tartalmak fogyasztása, illetve a fent említett online tevékenységek súlyos problémákhoz is vezethetnek, és növelhetik a függőség kialakulásának a kockázatát. Ezt megelőzendő a kutatók

általános életmódbeli és az internethasználatra vonatkozó specifikus javaslatokkal élnek.

Előbbi csoportba tartozik többek között a rendszeres időbeosztás kidolgozása és követése, a napi rutinok kialakítása, a rendszeres alvás, a megfelelő táplálék- és folyadékbevitel, a relaxációs technikák használata, a kapcsolattartás a barátokkal és a családtagokkal, az én-idő kialakítása, a hiteles információk beszerzése a járványról a hírek túlfogyasztása nélkül. Az internethasználatra vonatkozó specifikus ajánlások között szerepel

a tudatos használat, a képernyő előtt töltött idő korlátozása, a gyerekek online jelenlétének kontrollálása, a digitális jóllét applikációk használata.

Sokat segít az is, hogy bizonyos rutinszerű tevékenységeket (például amikor megnézzük, mennyi az idő), a számítógép helyett analóg eszközön (például karórán) végzünk el. A kutatók mindenkinek azt tanácsolják, hogy aki elveszíti a kontrollt a digitális eszközök használatában, mindenképpen kérjen segítséget. A szerzők szerint fontos odafigyelnünk arra, hogy a korlátozások idején megnövekedő digitális eszközhasználat miatt ne alakuljanak ki új, egészségtelen szokásaink.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar a European Network for problematic usage of the Internet COST projekt résztvevője. A nemzetközi együttműködés tagjai március 16. és 18. között Budapesten találkoztak volna, hogy éves konferenciájuk részeként bemutassák eredményeiket nyilvánosan is.

(Forrás: ELTE PPK, Fotó:Needpix