Az intenzív mezőgazdasági technikák is növelhetik a járványok kialakulásának kockázatát

2020 / 05 / 06 / Perei Dóra
Az intenzív mezőgazdasági technikák is növelhetik a járványok kialakulásának kockázatát
Az úgynevezett antibiotikumrezisztencia évről évre nagyobb fejtörést okoz a szakértőknek, amit a rendszeres antibiotikumfogyasztás okoz, és aminek következtében a kórokozók idővel ellenállóvá válnak a hatóanyagokkal szemben. A WHO 2019-es jelentése szerint például évi hétszázezer halálesetet okoznak az antibiotikumrezisztens fertőzések, ez a szám 2050-re pedig elérheti a tízmilliót is.

Bár az antibiotikumok indokolatlan használata közrejátszhat a betegségek kialakulásában, azokat korántsem csupán gyógyszerekkel juttatjuk szervezetünkbe: a nagyüzemi állattartásban ugyancsak gyakran alkalmaznak antibiotikumokat egyrészt a zsúfoltságból adódó fertőzések megelőzésére, másrészt az állatok növekedésének gyorsítására. Az antibiotikumok ráadásul nemcsak a húsba, de a talajvíz révén az ivóvízbe is eljutnak. Az Európai Parlament ezért 2018-ban megszavazott egy jogszabályt, az antibiotikumhasználat csökkentésére a nagyüzemi állattartásban, ám ez önmagában nem jelent megoldást a globális problémára.

Az Európai Unióban elméletileg már betiltották a növekedési hormonok alkalmazását, a világ számos részéről ugyanakkor ez nem mondható el.

Magyarán a hormonok így is jelen lehetnek az állati eredetű táplálékokban, az emberi szervezetbe kerülve pedig különféle egészségkárosító folyamatot elindíthatnak: például megnövelhetik az IGF–1 inzulinszerű növekedési faktor  szintjét, ami többek között növeli a vastagbél-, vese-, prosztata- és méhrák kialakulásának kockázatát.

Sokkal átgondoltabb mezőgazdaság kellene

A Phys.org-on közzétett tanulmány szerint az intenzív mezőgazdasági technikák jelentősen növelhetik a járványok kialakulásának kockázatát. Ezt a következtetést a Bath-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem nemzetközi kutatócsapata vonta le, miután elemezték a Campylobacter jejuni baktérium evolúcióját. Kevésbé köztudott, de a szarvasmarhák által is hordozott kórokozó a gyomor-bélhurut leggyakoribb kiváltó oka a fejlett országokban. A Campylobacter jejuni ugyan kevésbé veszélyes a kolerához vagy hastífuszhoz képest, de így súlyos megbetegedést okozhat, előfordulása ráadásul háromszor gyakoribb mint a szalmonella, a lisztéria és az E. coli fertőzések együttvéve. Elsősorban a fertőzött hús elfogyasztása okoz gyomor-bélhurutot, ami idővel véres hasmenést is előidézhet. A kórokozó az állatok ürülékével terjed, élete során hétből egy embert megfertőz,

a mezőgazdaságban használt antibiotikumok miatt pedig egyre inkább ellenállóvá válik azokkal szemben.

Kutatásuk során a szakértők a baktérium genetikáját elemezve felmérték annak evolúcióját, és megállapították, hogy a szarvasmarha-specifikus törzsek megjelenése egybeesett a huszadik században drámaian megemelkedő állatok számával. A kutatók szerint elsősorban a szarvasmarhák táplálkozásában és anatómiájában végbement változások tették lehetővé a géncserét az általános és specifikus törzsek között, ezzel pedig megnyílt az út az emberek megfertőzése előtt is. Sam Sheppard, a Bath-i Egyetem munkatársa becslése alapján a világon összesen körülbelül másfél milliárd szarvasmarha él, ezek egyenként napi harminc kilogramm trágyát termelnek. Ha az állatok mindössze húsz százaléka fertőzött, az egészségügyi kockázat már így is jelentős. Hozzátette: az elmúlt időszakban egyébként is több kórokozó átterjedt állatról emberre, vegyük például a HIV-et vagy a COVID-19-et.

Míg más becslések szerint az emberre veszélyes tíz ismert fertőző betegség közül több mint hat állatoktól származik.

A jelenlegi eredmények sokkal átgondoltabb mezőgazdasági tevékenység folytatására figyelmeztetnek, hogy ezzel is mérsékeljük az újabb járványok kialakulásának kockázatát. Ahogy Sheppard fogalmaz: “Az állatokban élősködő, emberekre veszélyes kórokozók egyre nagyobb problémát jelentenek, kutatásaink eredménye pedig bebizonyította, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy kivételes alkalmazkodó képességüknek köszönhetően vándoroljanak a fajok között, kihasználva a jelenlegi intenzív mezőgazdálkodás lehetőségeit."

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.