Ha kevesebb világjárványt akarunk, vissza kell vennünk a húsfogyasztásból
2020 / 03 / 17 / perei.dora
Ha kevesebb világjárványt akarunk, vissza kell vennünk a húsfogyasztásból
A történelem során már rengeteg betegség került át állatról emberre, így például a viszonylag friss madárinfluenza, és valószínűleg a koronavírus is. Csakhogy amíg korábban évszázadonként volt három világjárvány, addig most már évtizedenként van. Az Amerikai Járványvédelmi Központ (CDC) közleménye szerint négyből három új, vagy kialakulóban lévő betegség állatoktól származik. A WHO, a FAO és az OIE pedig már 2004-ben figyelmeztetett, hogy az állati fehérjék iránti fokozott kereslet a világjárványok egyik fő kockázati tényezője, amivel a jövőben egyre gyakrabban szembesülnünk kell.

Egyre ellenállóbb kórokozók

A nagyüzemi állattenyésztésben a zsúfoltság és az embertelen körülmények kedveznek a fertőzések gyors terjedésének. Vagyis csak terjednének, ha nem dúsítanák eleve antibiotikummal az állatok eledelét. Ennek köszönhetően azonban egyre ellenállóbb kórokozók képződnek, amik aztán az emberekre átterjedve nemzetközi pánikhoz vezetnek. A világszerte növekvő antibiotikum rezisztencia szintén az antibiotikumos tápok számlájára írható; a pasztörizálás ugyanis nem tünteti el az antibiotikumokat a tejből, ahogy a hő sem a húsból. Így a táplálékunkkal együtt azokat is elfogyasztjuk, csakhogy ezzel a szervezetbe jutó kórokozókat is ellenállóbbá tesszük. Bár a Covid-19 megjelenéséről jelenleg is kutatások folynak, de nagy valószínűséggel egy vuhani piacról indult, ahol a higiénia, vagyis inkább annak hiánya súlyos problémát jelent, Kínában ráadásul akár több száz wet market is lehet egy-egy nagyvárosban. A Vox magazin ismeretterjesztő videója rövid betekintést nyújt a vírusok kialakulásának hátterébe.

Ezek a vásárok a fertőzések melegágyai, hiszen vadállatok és haszonállatok kerülnek kapcsolatba egymással és emberekkel, a leölt állatok húsát gyakran a padlón dolgozzák fel, ott nyúzzák meg a tetemeket, ami természetesen tömegével vonzza a legyeket. Nem véletlen, hogy már a madárinfluenzát és a SARS-járvány kiindulópontjának is a piacokat tekintették, majd korlátozták az élő baromfi-árusítást, de a piacok teljes felszámolása halott ügynek bizonyult. A hatóságok egy időben megpróbálták népszerűsíteni a szupermarketeket, de azok túl drágának bizonyultak az átlag kínai vásárlónak, ezért minden maradt a régiben. Sőt, ma már kifejezetten támogatja is a kínai kormány a wet marketek létesítését, mert ez hozzátartozik a kínai városlakók életformájához, csak éppen a higiéniai szabályok betartását nem ellenőrizték elég szigorúan.

Persze, ahogy most a koronavírus kapcsán, úgy már korábban is megtapasztalhattuk, hogy ami Kínában történik, az korántsem marad Kínában. Éppen ezért nemzetközi egészségbiztonsági ügynökségek a vadászokat, és a vágóhídi dolgozókat is folyamatos megfigyelés alatt tartják egyes országokban, elvégre ők is naponta érintkeznek állatokkal, ezáltal fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve. A zoonózisos betegségek terjedését pedig jelentősen felgyorsíthatják az emberi immunrendszert gyengítő tényezők, például a globalizáció, a fokozott stressz, a rossz higiéniai körülmények vagy az egészségtelen étrend. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy emberről emberre terjedve a kórokozók tovább mutálódhatnak, és adott esetben súlyosabb megbetegedést vagy akár halált is okozhatnak, míg az állatok tünetmentesek maradhatnak.

A világ továbbra sem elég felkészült

Utólag könnyű okosnak lenni, mindenesetre nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a véleményeket és tanulmányokat, melyek szerint a világot nem kellett volna ilyen váratlanul érnie a koronavírus-járvány. Pontosabban nem konkrétan ez a kórokozó, hanem bármi olyan, ami képes világjárványt okozni. Elvégre mostanra a madár-, a sertésinfluenza, vagy a Nipah-vírus kirobbanása is bebizonyította, hogy jelenlegi állás szerint nem a járványok megjelenése kérdéses, csak az időpontjuk. A legutóbbi madárinfluenza kitörése után Dr. Amesh Adalja, a John Hopkins egyetem orvosa súlyosabbnak ítélte az akkori helyzetet az 1918-as helyzethez képest. De A WHO által kiadott legfrissebb jelentés sem ad okot a bizakodásra:

"Kijelenthetjük, hogy valódi fenyegetéssel nézünk szembe, hiszen egy olyan gyorsan terjedő, légúti megbetegedésről beszélünk, ami akár ötven-nyolcvanmillió emberéletet követelhet, és a világgazdaság öt százalékát elpusztíthatja. A világ nincs erre felkészülve."

Az amerikai Davis One Health Institute kutatói egyetértenek a WHO szakembereivel, szerintük ugyanis csak nagyon kevés megbetegedés képes akkora csapást mérni a világra, mint a zoonózisok. Hozzátették: még ha bizonyos vírusok csak az állati gazdasejtekben terjednek is, az emberi jólétre és az élelmezésbiztonságra leselkedő veszélyek így is túlságosan nagyok. Csak egy példa a sok közül: az afrikai sertéspestis kitörése becslések szerint a húsipar ötven százalékos visszaesését okozta a világ legnagyobb sertéstermelő országában, és az általános élelmiszerárak drámai emelkedéséhez vezetett. Illetve a közelmúltban beszámoltak egy Kínában megjelent, magas halálozású H5N1 madárinfluenza törzsről, melynek következtében sok helyi csirketenyésztő teljes állatállományát elvesztette a takarmány-ellátás tranzitszünetei miatt.

Ha az emberek több állatot fogyasztanak, akkor több állatot kell tartani az emberi népesség szoros közelségében. Vagyis sokkal több lehetősége lesz a vírusnak átkerülni az emberre. Az évezred első két évtizedében a világ csirkefogyasztása évi ötvenhárom millió tonnáról kilencvenhét millió tonnára nőtt az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint, de más haszonállatok állománya is növekedett. A népesség tömörülésével pedig az állatállományok is közelebb kerülnek a lakosokhoz. És bár a kormányok óriási erőforrásokat fordítanak oltóanyag-fejlesztési programokba, ezek egyike sem akadályozhatja meg a következő, esetleg még a mostaninál is rosszabb járványt.

A jelenlegi helyzetet figyelembe véve tehát ideje lenne beismernünk, hogy húsfogyasztási igényeink jócskán túllépték az ésszerű határokat: az ellátórendszer több sebből vérzik, hiszen se nem hatékony, se nem biztonságos, és közel sem fenntartható.

(Fotó: Getty Images Hugnary)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.