Az Axiom–4 misszió keretében, a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) részeként 2025. június 25-én sikeresen elindult az ISS felé, és azóta is aktív tagja az űrállomás legénységének. Feladatai között kiemelkedő jelentőségűek a magyar kutatások, amelyek az Axiom–4 tudományos programjának mintegy felét teszik ki. Kapu Tiborral tegnap videókapcsolaton keresztül beszélgethettünk, így lapunk is kérdezhetett a második magyar űrhajóstól, aki egyenesen a világűrből válaszolt kérdéseinkre. Ez hazai tekintetben kétségtelenül történelmi jelentőségű interjú volt.

Kérdéseinket előre le kellett adnunk, mivel három szervezetnek – a NASA-nak, a SpaceX-nek, valamint az Axiomnak – is jóvá kellett hagynia azokat. Emellett figyelni kellett az időablakra is, ugyanis szigorúan 20 perc állt rendelkezésünkre az asztronauták középkori klastromot idézően szigorú időbeosztása miatt. Ezzel kapcsolatban Kapu Tibor megemlítette, hogy nem csupán a szigorúan beosztott napirend jelent kihívást, hanem az is, hogy cikázni kell a különböző, nagy koncentrációt igénylő feladatok között. Szerencsére erre alaposan felkészítették a kiképzés során – hogy milyen további érdekességeket tartogatott még számára a felkészülési idő, az hamarosan kiderül a válaszából.

A teljes adás itt tekinthető meg.

Az interjú során több érdekesség is elhangzott: Kapu Tibor például az Index kérdésére elárulta, hogy számára a legnagyobb kihívást nem a fizikai vagy mentális megterhelés jelenti, hanem az, hogy az ISS fedélzetén rendkívül könnyű elveszíteni dolgokat, mivel a tárgyak gyakran egyszerűen ellebegnek, mintha az űrállomás „szelleme” tréfálkozna velük. Nevetve tette hozzá, hogy bár a Földön szinte soha nem vesztett el semmit, az űrállomáson már több dolog is eltűnt – szerencsére csak ideiglenesen.

Mi a HUNOR program hosszú távú jövőjéről kérdeztük, valamint arról, hogy Magyarországnak milyen szerep juthat az űrkutatásban.

Kapu Tibor válaszában hangsúlyozta, hogy bár maga a HUNOR program egy meghatározott időtartamra szól, nagyon szeretnék, ha tovább fejlődhetne. Az elmúlt 3-4 év során megtanulták, hogyan kell kiválasztani és felkészíteni egy űrhajóst, így mára rendelkezésre áll az ehhez szükséges kompetencia – legyen szó a hazai kutatókról, orvosokról, vagy akár a felkészítő csapatról. Magyarán, az alapok már adottak a folytatáshoz. A tudás megszerzése nem volt véletlen, Kapu Tibor szerint mindenképpen érdemes lenne folytatni a megkezdett munkát. Utalt arra is, hogy őt akár mások is követhetik majd a világűrbe. Saját küldetését inspirációs forrásnak tekinti a jövő magyar űrhajósai számára, és egyben üzent a hazai fiataloknak is, akik szerinte bármit elérhetnek, ahogy az ő példája is mutatja.

Kapu Tibor határozottan hangsúlyozta, hogy folytatni szeretnék – és folytatni is fogják – mind az „űrhajós projektet” (legalábbis ő nagyon reménykedik benne), mind pedig a hazai űrkutatást.

(Kép: HUNOR)