A Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor egyik központi rendszerét képviselik azok a poloidális tekercsek, amelyek a toroidális tekercsek mellett a plazma szabályozásáért lesznek felelősek a vákuumkamra részeként. A fúziós folyamatok során a plazma kontrollálása alapvető fontosságú összetevője a művelet sikerének és a toroidális, valamint poloidális tekercsek fogják a plazmát a helyén tartani, hogy ne érjen a kamra falaihoz. A toroidális mágnestekercsek alkotják a struktúra D-alakú szegmensekből álló részét, míg a poloidális egységek horizontálisan elhelyezkedő, gyűrű formájú egységek, amelyekből összesen hat darab fogja körbe a vákuumkamrát.
Az egyes tekercsek eltérő méretűek: a legfelső, PF1 és legalsó, PF6 a legkisebb közülük, de ezek sem mondhatóak aprónak: 9-10 méter átmérőjűek és többszáz tonnát nyomnak.
A PF1-et Oroszország, a PF6-ot Kína készítette el, a középső négy tekercs összeszerelését viszont Európában, az ITER területén végezték, mivel az óriási szerkezetek hosszú távú szállítását nem tudták volna megoldani, még a Kínából érkező PF6 Marseilles kikötőjéből Cadarache-ba történő eljuttatása is nehéz feladatnak bizonyult. A többi szegmens közül a PF3 és PF4 a legnagyobb, több mint 24 méter átmérővel, egy méteres magassággal és 300 tonnát meghaladó súllyal.
A hatalmas mágnestekercsek két tagját, a PF5-öt és PF6-ot logisztikai okokból egyszerre kellett elkészíteni, ezeket és a PF2-t már 2021-ben be is helyezték a vákuumkamra üregébe, az orosz tekercs tavaly érkezett meg az ITER-hez, végül most májusban az összes európai mágnestekercs készítése is befejeződött.
Az utolsó darab, a PF3 a legnagyobb mind közül, 24,7 méter átmérőjű és 384 tonnás.
Az egység összeszerelése két évet és kilenc hónapot vett igénybe és befejezésével véget ért a poloidális rendszer építésének fontos és bonyolult szakasza, de a teljes összeállítás és a toroidális tekercsekkel való integráció még ezután következik. A mágnesek belseje úgynevezett double pancake formációkat rejt és sok kilométernyi, nióbium-titán ötvözetből készült szupravezető kábel található benne, a legtöbb, 14 kilométernyi a PF3-ban van. A poloidális tekercsek elkészülte fontos mérföldkövet jelent az ITER építésének munkálatai során, de a létesítmény konstrukciója még messze van a befejezéstől, az ITER indítására és az első plazma begyújtására csak 2025 után kerül majd sor.
(Fotó: Fusion for Energy/Flickr)
