Illetve nemcsak az éppen aktuális mélységet láthatjuk, de számos hasznos kiegészítő információval gazdagodhatunk. A felszínhez közel, mintegy harminc méteres mélységben ismerős állatokkal találkozhatunk, például lazaccal, bohóchallal vagy jegesmedvével. Utóbbi ugyan nem él víz alatt, viszont körülbelül ilyen mélységben vadászik. Ha kicsit lejjebb, nagyjából száz méterig megyünk, gyilkos bálnával, míg százhetven méteren levesteknőst láthatunk.

A dolgok azonban csak ezután váltanak igazán érdekesre: eljuthatunk háromszázharminckét méterig, a legmélyebb pontig, ahová búvárok mostanáig lemerészkedtek. Ehhez képest a császárpingvin még mélyebbre, akár ötszázharminc méterre is leúszhat. Ahogy egyre alább ereszkedünk, úgy vált a háttér színe sötétre, ezerhuszonnégy méteren pedig már olyan furcsaságokat láthatunk, mint a förtelmes kinézetű Psychrolutes marcidus vagy a félelmetes horgászhalalakúak.

Érdemes tovább merészkednünk, mert még kétezer-négyszáz méter után is várnak ránk furcsaságok. Az ember például nem is gondolná, hogy a déli elefántfóka eddig lemerészkedik, a Cuvier-féle csőröscet pedig ennél is mélyebbre, háromezer-huszonhat méterre.

Mindezek mellett Neal a történelem rajongókra is gondolt, az oldalt pásztázva ugyanis híres hajóroncsokra is bukkanhatunk: háromezer-nyolcszáz méteren a Titanicra, hatezer-kétszáznegyvenegy méteren pedig a második világháborúban elsüllyedt amerikai Johnston rombolóra.

(Fotó: Pixabay)