Az OpenAI vezérigazgatójával, Sam Altmannel a Forbes készített interjút, a téma pedig mi más is lehetett volna, mint a cég világsztárrá avanzsált nyelvi modellje, a ChatGPT. Ami az interjú kapcsán különösen érdekes, hogy a ChatGPT, valamint a nyomán serkenő további nyelvi modellek, és egyéb MI-k miként változtathatják meg a világot azáltal, hogy megváltoztatják, adott esetben akár le is számolnak a kapitalizmussal.

A ChatGPT rendkívül hasznos eszköz, ami lehetővé teszi az írott szövegekkel történő interakciót korábban sosem látott módon. Altman szerint a ChatGPT segítségével a vállalatok a hét minden napján, 24 órában válaszolhatnak az ügyfelek megkereséseire, emberi beavatkozás nélkül. Ez nem csak időt és erőforrásokat takarít meg, hanem a gyors és pontos válaszok biztosításával a vevői elégedettség javulásához is vezet. Egy másik terület, amire a ChatGPT valószínűleg jelentős hatással lesz, az a tartalomkészítés. A modell azon képessége, hogy emberszerű szöveget generál, új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások és magánszemélyek számára, akik vonzó és informatív tartalmat szeretnének létrehozni, például cikkeket, blogokat és közösségi média bejegyzéseket. Ez potenciálisan új munkahelyek és iparágak létrehozásához vezethet, mivel a vállalkozások szakértőket keresnek a mesterséges intelligencia rendszerek (tehát például a ChatGPT) betanításához és finomhangolásához.

Gyorsan tegyünk is egy kis kitérőt, mivel ezen rendszerek használatának a terjedése nem éppen vitáktól mentes. A közelmúltban éppen a nyugati sajtót relatíve nyugodalmas álló belvizét kavarta fel, hogy kiderült, a nagy múltú CNET a gazdasági rovatban több MI által generált cikket tett közzé (ezeket egyébként nem a ChatGPT írta, hanem egy állítólag speciális „újságíró szoftver”). A gond ezekkel az volt, hogy egyrészt a CNET legalábbis félreérthetően kommunikált kezdetben arról, hogy a cikkeket nem ember írta, s mint utóbb kiderült, az írások sokszor nem csak ténybeli hibákat tartalmaztak, de időnként az algoritmus még plagizált is. Ennek kapcsán jelent meg egy elgondolkodtató véleménycikk a CNET anyavállalatának egyik újságírójától, aki szerint az semmiképp sem egy fényes jövő, ahol az internet egyetlen hatalmas és halott visszhangzó csarnok lesz, amelyben kattintásvadász MI-k plagizálják egymás cikkeit az olvasószám maximalizálása érdekében – ez a folyamat ugyanis épp odavezet.

Azt ennek megfelelően Altman is elismeri, hogy a ChatGPT kapitalizmusra gyakorolt hatása „nem mentes a kihívásoktól”. Egyes munkák automatizálása széles körű munkahely-megszűnéshez vezethet – ami pedig súlyosbíthatja a jövedelmi egyenlőtlenségeket, mivel előfordulhat, hogy az állásukat elvesztők nem rendelkeznek megfelelő készségekkel vagy végzettséggel ahhoz, hogy új munkát találjanak maguknak. Altman mindezzel kapcsolatban így nyilatkozott:

„Szerintem a kapitalizmus csodálatos. Imádom a kapitalizmust. A világ összes rossz rendszere közül ez a legjobb – vagy a legkevésbé rossz, amit eddig találtunk. Remélem találunk egy jobb utat. És úgy gondolom, hogy ha az AGI-t valóban teljesen elérjük, akkor el tudom képzelni, hogy ez összetöri a kapitalizmust.”

Az AGI vagyis az Artificial General Intelligence arra a mesterséges intelligenciára utal, amely képes megérteni vagy idővel megtanulni mindazokat az intellektuális feladatokat, amire egy ember is képes. Magyarán egy emberi intellektussal rendelkező MI-ről beszélünk, ami azonban, mivel iszonyatos információ áll a rendelkezésére, nálunk jóval többre lesz képes, de képes lesz mindarra, amire mi is. Amellett pedig hogy az AGI egy sci-fi irodalomban visszatérő elem, jelenleg több mesterséges intelligencia vállalat kutatásának a végső célja is.

Altman maga egyébként a kapitalizmus kapcsán tehát a „broke” szót használta, ami azt jelenti, hogy összetöri vagy tönkreteszi, és hogy miképp lenne erre képes az AGI? Ezt könnyű belátni, elég csak visszatérni a fenti véleménycikkhez: idővel az újságírókat hatékonyabb (és persze olcsóbb) mesterséges intelligenciák válthatják fel, azonban ezek az MI-k is versengenek egymással, magyarán végül az a hírpiaci szereplő nyer, aki a leghatékonyabb MI-t képes bevetni, vagy amely cég először jut egy tényleges AGI-hoz. Ez a szereplő azonban megnyer mindent.

Altman épp azért mondja azt is, hogy az MI-univerzumot egyetlen cégnek sem kellene birtokolnia, és az AGI kapcsán az igazán fontos kérdések azok, miként oszlik szét az ezen technológia által termelt nyereség, miként valósul meg az ezen technológiához történő hozzáférés, és végül hogyan (és kik közt) oszlik meg ezen technológia irányítása. Ezek megválaszolására azonban szerinte új gondolkodásra van szükség.

(Kép: Flickr/deepak pal)