A New York Times a héten először arról számolt be, hogy választók több alaszkai és floridai szavazókerületben fenyegető hangú emaileket kaptak. Az üzenetek látszólag egy szélsőjobboldali szervezettől érkeztek, és azzal riogatták a címzetteket, hogy ha nem szavaznak Trump elnökre, bajuk eshet. A levelek digitális fejlécein viszont látszott, hogy nem az Egyesült Államokból, hanem észtországi szerverekről érkeztek. Másnap a Szövetségi Nyomozóiroda és a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság vezetője egy sajtótájékoztatón azt állították, hogy

Irán áll az emailek mögött.

A vezetők aláhúzták: Teherán valószínűleg nem tört be semmilyen rendszerbe, hanem nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokkal dolgozott. Ez az Egyesült Államokban azért lehetséges, mert a választásokon való részvételt regisztrációhoz kötik, ám annak a pontos menete, ahogyan a szavazásé is, államonként különbözik.

A sajtótájékoztatón Irán mellett Oroszországról is elmondták, hogy hozzáfért hasonló adatbázisokhoz, vagyis szavazók nevéhez, elérthetőségeihez és - az ország sajátos politikai rendszere miatt - az önként megadott pártpreferenciájukhoz is. Ezeket aztán össze lehet vonni más, illegálisan megszerzett adatbázisokkal, amelyekben szerepel például az illető választók email címe, és már mehetnek is a jól célzott, megtévesztő levelek. Szakértők később a New York Times-nak kiemelték, hogy iráni emailek ide vagy oda,

Oroszország jelenti a nagyobb veszélyt.

Az FBI és a belbiztonság szerint szeptember óta tucatnyi önkormányzatot és légiközlekedési hálózatot vettek célba orosz hekkerek, és legalább két esetben tudtak is adatot lopni azoktól. Egyelőre úgy tűnik, hogy sem a választói, sem a szavazatszámlálási adatbázisokon nem tudtak változtatni - utóbbi azért lényeges, mert a levélszavazás, illetve, ahol lehetséges, a szavazatok számlálása már hosszú ideje zajlik. A kétszáztízmillió nagykorú amerikaiból több mint ötvenmillióan leadták így a szavazatukat, pedig még november sincs.

A cél valószínűleg nem az eredmények meghamisítása

A Times-nak nyilatkozók szerint a hekkereknek rendkívül nehéz lenne a választások végeredményét befolyásolni, hiszen a szavazás és a szavazatszámlálás másként működik az ország különböző részeiben. Ezzel szemben viszont elég csak a gyanú magját elhinteniük ahhoz, hogy az amerikaiak, vagy egy részük, ne fogadja el a választások végeredményét. Trump elnök maga is többször sugallta, hogy elcsalják tőle a választást - ha emellé csak néhány önkormányzat weblapját törik fel hekkerek, és posztolnak félrevezető információkat, vagy akár csak egyetlen körzetben meg tudják hamisítani az eredményeket, máris oda a bizalom a választásokban. Bizalom nélkül pedig nem lesz általánosan elfogadott végeredmény sem, ami káoszt szülhet az országban. És ez már siker lehet Moszkva és Teherán szemében.

(Fotó: Element5 Digital, Jørgen Håland/Unsplash)