Az Eli Lill amerikai gyógyszerészeti vállalat donanemab elnevezésű Alzheimer kór elleni gyógyszerének teszteredményeit még nem fedték fel a nyilvánosság előtt, de néhány fontos részletet már közöltek: a kísérletben 1734 beteg vett részt, akik havi rendszerességgel, infúzión át kapták meg a gyógyszert, egészen addig, míg az agyukban lévő lerakódások teljesen meg nem szűntek. A betegség üteme az ő esetükben összességében körülbelül 29 százalékkal lassult, ez az arány a betegek egy részénél, akik jobban reagáltak a gyógyszerre, még bíztatóbb volt: mintegy 35 százalék. A kúra nem akadályozta a résztvevőket hétköznapi teendőikben, képesek voltak például autót vezetni és szabadidős tevékenységekre is.

A kezelésnek azonban van árnyoldala is, ugyanis a betegek egyharmadánál úgynevezett agyduzzanat volt megfigyelhető a gyógyszer mellékhatásaként. Ez többnyire enyhe vagy teljesen tünetmentes volt, csupán a résztvevők körülbelül 2 százalékánál vált veszélyes mértékűvé, három beteg halálát azonban közvetlenül ez a mellékhatás okozta. Dr. Liz Coulthard, a Bristoli Egyetem munkatársa szerint

a mellékhatások jelentősek, és egyelőre hiányoznak a hosszú távú adatok is a gyógyszer hatását illetően, ennek ellenére a donanemab növelheti az Alzheimerben szenvedő emberek életminőségét, és életüket is jelentősen meghosszabbíthatja.

Nem ez az első gyógyszer, ami lassítani képes a súlyos demenciával járó Alzheimer kórt, ami óvatos becslések szerint is mintegy 55 millió embert érint világszerte, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 140 millióra növekszik majd. Tavaly nagy gyógyászati szenzáció volt egy másik Alzheimert lassító szer, a lecanemab megjelenése, ami azért is volt nagy áttörés, mert jelenleg az Alzheimer-kórban szenvedők csak a tüneteik enyhítésére alkalmas gyógyszereket kapnak, de egyik sem képes változtatni betegségük lefolyásán. Január 6-án az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága jóváhagyta a lecanemab klinikai körülmények közötti használatát az enyhe kognitív károsodással vagy enyhe demenciával élők számára.

Bár az eredmények ígéretesek, úgy tűnik azonban, hogy ezek a gyógyszerek csak a betegség legkorábbi szakaszában fejtik ki hatásukat – még mielőtt az agy túlságosan károsodott volna. Ez azért is nagy probléma, mert csupán az emberek 1-2 százalékánál végeznek olyan agyi szkennelést vagy gerincfolyadék-elemzést, amely segíthet megállapítani, hogy valóban Alzheimer-kórról van szó, vagy a beteg a demencia egyéb formájában szenved, amely ellen viszont ezek a gyógyszerek hatástalanok. További hátráltató tényező lehet a gyógyszerek ára is, ami a donanemabnál ugyan még nem ismert, a lecanemab esetében viszont már köztudott, hogy alkalmazása évente több mint 21 ezer fontba (mintegy 9 millió forintba) kerül betegenként.

Magyarországon mintegy 200-250 ezer ember küzd az Alzheimer-kórral, vagy a demencia egyéb változatával.

(Borítókép: Getty Images/Andrew Brookes)