A folyékony élelmiszerek dobozait gyártó cégek által alapított Italos Karton Egyesülés 2016-os utolsó kutatásuk után újra széles körű, 600 fős online felmérést végzett a magyar fogyasztók között arról, miként kezelik a kiürült tejes, gyümölcslés dobozokat. Friss kutatásukból kiderül, hogy bár az elmúlt négy  évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül. A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papír hulladékot, a tejes és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.

A válaszok szerint a lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30%-ban valamilyen újrahasznosított anyagból készült. Az egyesülés arra is kíváncsi volt , hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandóak többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65%-a áldozna több (bár legfeljebb 10%-kal több) pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát.

A hazai háztartások 41%-ánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt: a felmérésben szereplő családok közel 15%-ánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente megközelítőleg 38.000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügyfontosságát mutatja, hogy az EU-s újrahasznosítási átlag 49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak és az elmúlt években hazánkban ez az arány nem emelkedett.

Honnan tudják a fogyasztók, mit kell tenni a dobozokkal?

A kiürült kartonokkal kapcsolatos teendőkről a legfőbb információforrásnak az interneten található tájékoztatók és a szelektív gyűjtőedényeken található matricák számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzátartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.

A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak, vagyis fogalmuk sincs arról, hogy a begyűjtést követően ezeket szétválogatják és utána kerülnek újrahasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagyis az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, az úgynevezett hulladékudvarokban (ezek hollétéről az interneten tájékozódhatunk) mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladékudvarokat.

A szelektív hulladékgyűjtés a 25-55 év közötti korosztálynál a legjellemzőbb, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a téma. A válaszadók 61%-a vidéki megyeszékhelyen, illetve településen, 17%-a pedig a fővárosban él.

Ezt kellene csinálni az üres dobozokkal

A kiürült tejes, narancslés, kefíres, bármilyen italoskartont gyors, víztakarékos öblítés után kilapítjuk, a kupakot visszacsavarjuk majd a lakóhelyünktől függően a dobozt az otthoni szelektív gyűjtőedénybe vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük. Ennyi lenne a dolgunk. És mégis: a válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, ennek pedig egyik fő oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet a korábbiak után újabb szemléletformáló és tájékoztató programok elindítása.