Ha a kisméretű moduláris reaktorok ötlete nem is volt az energiaipar Szent Grálja (az a fúziós energia), de jelenthetett volna egyfajta átmeneti megoldást. Az SMR, mint elképzelés jól is mutatott papíron: könnyen szállítható, kiszolgálható, az infrastrukturális nehézségeket elegánsan kikerülő, az igényekhez skálázható energiatermelési módnak tűnt. A diadalmenet is elég fényes volt ahhoz, hogy már-már hunyorogni kezdjünk: az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottsága (NRC) például a történelem során először hagyott jóvá egy ilyen moduláris reaktordizájnt, a NuScale fejlesztését:
Az ébredés ezek fényében különösen keserű, a NuScale Power a héten ugyanis bejelentette a kis moduláris reaktor projektjének a leállítását. Mindez azonban nem csak az SMR technológiára van hatással, de az Egyesült Államok azon törekvéseire is, hogy az éghajlatváltozás elleni megoldásként bővítsék az atomenergiát – írja a Reuters. A Carbon Free Power Project néven ismert projekt 2020-ban egy évtized alatt 1,35 milliárd dollárra kapott jóváhagyást az Energiaügyi Minisztériumtól, a kongresszusi juttatások függvényében. A NuScale és mások számára ebből az összegből eddig viszont csak 600 millió dollárt biztosítottak a kis reaktortechnológiák kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítésére.
A NuScale kezdetben egy hatreaktoros, 462 megawattos tervezett a Utah Associated Municipal Power Systems-szel (UAMPS) közösen 2030-ra, azonban a költségek meredeken emelkedni kezdtek, ami miatt több város megvonta támogatását. Bár a utahi erőmű célja az volt, hogy az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottsága által építésre engedélyezett első SMR legyen, az elégtelen pénzügyi háttér immár bizonytalanná tette a telepítési kilátásokat, és nem valószínű, hogy ez meg fog valósulni.
A NuScale még januárban jelentette be, hogy az erőműből származó áram irányára megawattóránként 89 dollárra emelkedett, ami 53%-kal volt magasabb a korábbi 58 dolláros MWh-s becsléshez képest – ez már akkor aggályokat vetett fel az ügyfelek fizetési hajlandóságával kapcsolatban.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium szóvivője a fentieket sajnálatos hírnek nevezte, de hozzátette, hogy az eddig elvégzett munka értékes lesz a jövőbeli atomenergia-projektek szempontjából. Mint fogalmazott:
„Bár nem garantált minden projekt sikere, az Energiaügyi Minisztérium továbbra is elkötelezett amellett, hogy mindent megtegyen ezeknek a technológiáknak a kifejlesztésére az éghajlati válság leküzdése és a tiszta energiához való hozzáférés érdekében.”
A NuScale elnök-vezérigazgatója, John Hopkins azonban megerősítette a vállalat elkötelezettségét az amerikai SMR technológia globális fejlesztése mellett, a tervek szerint Romániában, Kazahsztánban, Lengyelországban és Ukrajnában is telepítenének ilyen reaktorokat. A helyzet azonban itt sem feltétlen rózsás: az ukrajnai atomerőművek biztonságával kapcsolatos aggodalmak, amelyekre a Zaporizzsja atomlétesítmény Oroszország általi átvétele is rávilágított, a kritikus hangok szerint kérdésessé teszik, hogy szükséges-e még több nukleáris reaktor épp ebben a régióban.
Románia azonban már ki is fejezte támogatását – mint a Világ Gazdaság írja a HotNews.ro nyomán, a román Energiaügyi Minisztérium ezt a közleményt adta ki:
„Románia továbbra is bízik az SMR-technológiákban, amelyek modularitásuk és rugalmasságuk tekintetében kiegészítik a nagy méretű reaktortechnológiákat. Meggyőződésünk, hogy az SMR-technológiák sikeres romániai bevezetése a következő évtizedre fontos az energiabiztonság szempontjából. Klímacéljainkat a széntüzelésű erőművek SMR-re való fokozatos felváltásával érjük el.”
Jelenleg egyébként még mindig a NuScale reaktora az egyetlen, amely engedélyt kapott a Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottságától.
(Kép: NuScale)