Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Bizottságának új jelentése szerint Kína törekvései messze túlmutatnak a hagyományos katonai fejlesztéseken, a cél ugyanis egykor a sci-fi elérhetetlenségét jelentő, mára egy pöttyet elképzelhetőbb, MI által vezérelt, genetikailag módosított katonák létrehozása. Erről az Interesting Engineering számolt be.

A jelentés szerint Kína hosszú távú stratégiája az, hogy 2049-re világszínvonalú hadsereget építsen fel, hangsúlyosan az „intelligens hadviselésre” koncentrálva. Ez az irányzat mesterséges intelligenciával és biológiai fejlesztésekkel kíván ellenállóbb, fejlettebb kognitív képességű és fizikailag erősebb katonákat létrehozni. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) már most is kísérletezhet génszerkesztéssel és MI-vel a „szuperkatonák” létrehozása érdekében. Ezek a fejlesztések részei Kína katonai-civil fúziós politikájának, amely szándékosan összemossa a civil technológiát és a katonai erőt.

„A biotechnológiában is lesz egy ChatGPT-pillanat,” állítja a Bizottság, hozzátéve, hogy „ha Kína éri el ezt először, soha nem fogjuk tudni utolérni.” Ez a pillanat így véglegesen átrendezheti a globális hatalmi egyensúlyt.

A jelentés szerint Kína államilag támogatott cégeken, mint például a Beijing Genomics Institute (BGI) és az MGI Tech keresztül manipulálja a biotechnológiai piacokat. Ezek a vállalatok agresszív árképzéssel és átláthatatlan üzleti gyakorlatokkal dominálják a világpiacot olyan területeken, mint a genomszekvenálás és gyógyszerészeti alapanyagok előállítása. India például már anti-dömping vámokat vezetett be ellenük.

Kína katonai fejlődése különösen aggasztó az MI térnyerésének fényében. Ha az elmúlt évtizedet a drónhadviselés forradalma határozta meg, akkor a következő évtizedben a PLA katonái dominálhatnak, akiket a genetikai mérnökség és az MI egyszerre erősít meg.

„A drónhadviselés ódivatúnak fog tűnni, ha MI-vel ötvözött, genetikailag fejlesztett kínai szuperkatonákkal kell szembenéznünk” – fogalmaz a jelentés.

Válaszul a Bizottság kettős stratégiát javasol: az amerikai innováció gyors és intenzív fejlesztését, valamint Kína technológiai előretörésének fékezését. Ennek része a szellemi tulajdon fokozott védelme, a kínai befektetések korlátozása, és öt év alatt 15 milliárd dolláros szövetségi beruházás az amerikai biotechnológiai képességek fejlesztésére.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor szintén döntő tényező, és bár nem is olyan régen az Egyesült Államok egyértelmű előnyre tett szert a területen, ez épp most gyorsan szétmállik. A jelentés épp ezért tehát gyors és összehangolt lépéseket sürget, különben a jövő hadszíntere nem a Szilícium-völgyben, hanem Pekingben dől majd el.

(A cikkhez használt kép illusztráció, az AI generálta/Rakéta.hu)