A semaglutidot eredetileg a kettes típusú diabétesz kezelésére fejlesztették ki, egy korábbi tanulmány szerint azonban a szer rendkívül hatásosnak bizonyult az elhízás kezelésére. Erről a tanulmányról a lenti cikkünkben írtunk.
A kísérlet során akár 20 százalékos testsúlycsökkenést is sikerült elérni, és az eredmények összességében jócskán meghaladták azt, amit az eddig az elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek kapcsán leír a szakirodalom. Az elhízás kezelésére jelenleg egyébként öt szer áll rendelkezésre, de ezek használatát az erős mellékhatásaik korlátozzák. Az egyik leghatásosabb szer, a fentermin 7,5 százalékos testsúlycsökkenést okoz átlagosan, ám amfetaminként csak rövid ideig szedhető. Ráadásul amint valaki abbahagyja a gyógyszer szedését, a ledobott kilók is visszamásznak. Az eddigi leghatásosabb kezelések a különböző bariátriai műtétek (csőgyomor műtét, gyomor bypass műtét), amelyek átlag 25-30 százalék testsúlycsökkenéssel járnak. A gond ezekkel az operációkkal, hogy invazív beavatkozásként műtéti kockázattal járnak, ráadásul örökre megváltoztatják az emésztőrendszert.
A semaglutid egyébként egy szintetikus változata egy természetesen is jelenlévő hormonnak, amely a jóllakottság érzést okozza, vagyis elnyomja az éhségérzetet, így segíti elő a fogyást. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) pedig azt vizsgálta, hogy az eredetileg a cukorbetegség kezelésére kifejlesztett szer működhet-e biztonságosan fogyasztótablettaként – jelentős különbség például a két terápiás felhasználás között, hogy testsúlycsökkentés esetén jóval nagyobb dózisra van szükség ebből a szerből.
A döntésről a hivatal a honlapján számolt be, és eszerint jóváhagyták a semaglutidot tartalmazó Wegovy elnevezésű készítmény használatát az elhízás kezelésére bizonyos esetekben. A szerből egyébként heti 2,4 mg alkalmazását engedélyezi a hivatal, amit a páciens subcutan (bőr alá juttatott) injekció formájában kap meg. Azonban a kezelés megkezdéséhez bizonyos kritériumokra van szükség: a szer olyan pácienseknek adható, akik testtömeg indexe (BMI) 27 kg/m2 vagy magasabb (a 27-es BMI egyébként a „túlsúly” kategóriája) és legalább egy olyan betegséggel rendelkeznek, mely az elhízáshoz köthető. Illetve a kezelést megkaphatják a 30 kg/m2 vagy annál nagyobb testtömeg indexszel rendelkező betegek is (ebben az esetben tehát kapcsolódó betegségre sincs szükség). Fontos kitétel még, hogy a gyógyszer csak a terápia kiegészítője lehet a csökkentett kalóriájú étrend, valamint a megnövelt fizikai aktivitás mellett.
A sajtóközlemény alapján az amerikaiak 70 százaléka valamilyen mértékű túlsúlytól szenved, ami egy komoly probléma, hiszen az elhízás áll több vezető halálok mögött is, úgy mint: szívbetegségek, stroke, cukorbetegség, valamint bizonyos rákos megbetegedések. A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának az esélyét pedig már az 5-10 százalékos testsúlycsökkenés is mérsékli. Az egyik szakember szerint az FDA által most engedélyezett szer ezért a túlsúllyal küzdő felnőttek részére egy hatékony új terápiás opció, melyet beépíthetnek a fogyókúrás programjukba.
A hivatal a döntést azt követően hozta meg, hogy négy tesztben is vizsgálták a gyógyszert 68 héten át – ezek mind megfeleltek a klinikai tesztek kritériumainak: tehát randomizált, kettős vak kísérletek, melyek során a kontroll-csoport placebót kapott.
A dózist egyébként apránként kell felemelni az említett 2,4 mg-ra egy 16-20 hetes időszak folyamán, hogy csökkenteni lehessen az emésztőrendszeri tünetek kialakulását. Ez a 2,4 mg egyébként az a mennyiség, melyet a fenti kísérletben is alkalmaztak, és ennek a mennyiségnek az ára akkor igen vaskos volt – közel 1000 dollárba (~ 280 000 forint) került a havi adag. Abban a cikkben megkérdeztük dr. Kovács Erzsébet egészségbiztosítási szakorvost, hogy mekkora eséllyel támogatnának egy ilyen szert Magyarországon közfinanszírozásban. Akkor azt a választ kaptuk, hogy az eddigi hazai tapasztalat alapján erre nincs esély.
Most, az FDA döntését követően ismét megkerestük a szakértőt, aki azt mondta, hogy továbbra sem lát rá esélyt arra, hogy ez a szer nálunk bekerüljön a közfinanszírozott gyógyszerek közé. Egyedi méltányosság jöhet esetleg szóba, de csak azt követően, hogy a gyógyszert az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) törzskönyvezi. A szakértő válaszolt arra a kérdésünkre is, hogy mi az esély a hazai törzskönyvezésre (továbbra is a semaglutid fogyasztószerként, és nem a cukorbetegség kezelésére történő alkalmazásáról van szó) -- ám szerinte középtávon erre nincs sok esély. A doktornő elmondása alapján a hazai felügyelet jellemzően óvatosabb az EMA-nál, és akadt már rá példa, hogy hasonló szert az engedélyezés után kellett visszavonni. A doktornő orvosként egyébként ezt a gyógyszert erre a célra nagyon nem ajánlaná a semaglutid gasztrointesztinális hatása miatt: tehát hogy lassítja a bélmozgást, amivel hasnyálmirigy-gyulladás vagy akár hasnyálmirigy-daganat kialakulásához is hozzájárulhat. (Egyébként az FDA a közleményében említi, hogy nem vizsgálták a szer hatását olyan páciensek körében, akiknek kórtörténetében szerepelt a
hasnyálmirigy-gyulladás.)
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy Európán kívülről beszerzett gyógyszer alkalmazáshoz magyar orvos nem járulhat hozzá, mert annak büntetőjogi következményei vannak.
(Kép: Pixabay)