"Azzal, hogy a félvezetők globális ellátási láncának fojtópontjait veti be fegyverként az USA, elképesztő nagyságrendű technológiai és geopolitikai erőket mozgósít" - idézi Gregory C. Allen szakértőt, korábbi hadügyminisztériumi tisztségviselőt a The New York Times. Joe Biden ugyanis úgy döntött, hogy elvágja annak a lehetőségétől Kínát, hogy az Egyesült Államok és bizonyos szövetségesei technológiájának segítségével fejlessze saját képességeit. Hírszerzési források szerint ugyanis az ország szuperszámítógépek és mesterséges intelligencia alkalmazásával fejleszti rejtőzködő és hiperszonikus fegyvereit, illetve dolgozik azon, hogy feltörje az amerikai kormány kommunikációját titkosító algoritmusokat. A cikk kiemeli: utoljára gyakorlatilag a hidegháborúban léptettek életbe ennyire szigorú szabályokat.

"Kis kert, magas kerítés"

- így jellemezte a kritikus technológiákkal kapcsolatos kormányzati hozzáállást Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. A fojtópontok legyenek a kerítésen belül, aminek azért kell magasnak lennie, hogy "a vetélytársak ne használhassák ki Amerika és szövetségesei technológiáit, hogy ezzel aláássák azok biztonságát". Ezzel együtt az ország hiába folytatott egyeztetéseket Hollandiával, Japánnal, Koreával, Izraellel és az Egyesült Királysággal, többen féltek, hogy magukra haragítják Kínát, így Joe Biden kormánya végül egyedül lépett.

A rendelkezések hatására az amerikai cégeknek tilos olyan eszközöket vagy alkatrészeket értékesíteniük kínai vállalatoknak, amelyekkel fejlett csipeket gyárthatnak, sőt, még szoftvereket sem frissíthetnek az ottani gyárakban. Ez hatékonyabb lehet, mint a korábban alkalmazott, cégenkénti tiltólisták, amelyeket akár úgy is ki lehetett játszani, hogy az adott kínai cég címet változtatott.

Szakértők szerint az új korlátozások akadályt jelenthetnek az országban, például a mesterséges intelligencia, az önvezetés, de akár a tartalomajánló algoritmusok fejlesztésénél is, ám idővel valószínűleg saját megoldásokat, technológiákat fejlesztenek ki a tengerentúliak helyett. Ezzel együtt Kína "a fejlődésük szabotálásának" tartja az intézkedéseket, és bizonyos szövetséges országok cégei, például egy japán elektronikai gyár és egy holland, csipekhez használt litográfiával foglalkozó vállalat is aggódik a szabályok hatásai miatt.

Aggodalmak ide vagy oda, mindezzel szinte egy időben az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság arra készül, hogy újfent korlátozza a ZTE és a Huawei telekommunikációs eszközeinek az értékesítését az országban, miközben már fél éve írtunk arról, hogy dollármilliárdokba kerül Amerikának, hogy megszabaduljanak a kínai távközlési alkatrészektől.

(Borítókép: Michael Dziedzic/Unsplash)

Kína ezt a háborút már megnyerte - mondja a Pentagon nemrég lemondott, magas rangú vezetője Az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi szoftverfejlesztésért felelős vezetője szerint az amerikai cégek és az etikai viták is felelősek azért, hogy lemaradtak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben.