Röviden így lehetne összefoglalni az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) frissen kiadott jelentésének lényegét, amely minden eddiginél pontosabb képet ad arról, hogyan állunk a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az IPCC 1990-ben adta ki az az első úgynevezett synthesis reportot, amely az éghajlatváltozás tudományos alapjairól, hatásairól és jövőbeli kockázatairól adott teljeskörű értékelést. A jelentést azóta öt másik követte, amelyek közül a legfrissebb, hétfőn kiadott beszámoló több mint ezer oldalon értékeli a jelenlegi helyzetet, több száz klímakutató mintegy nyolcévnyi munkáját összegezve.

"Ez a jelentés egy ébresztő harsona, ami arra figyelmeztet, hogy rendkívüli módon fel kell gyorsítani a klímatörekvéseket minden országban, minden szektorban és minden határidőben" - fogalmazott António Guterres, az ENSZ főtitkára, hozzátéve, hogy a dokumentum szerinte egyfajta útmutató ahhoz, hogyan lehet hatástalanítani a "klímaváltozás időzített bombáját". "Ez egy túlélési útmutató az emberiség számára, ami megmutatja, hogy a 1,5 Celsius-fokos határ még tartható" - mondta Guterres, utalva a 2015-ös párizsi klímaegyezményre, ami kimondta, hogy ahhoz, hogy az éghajlatváltozás súlyosabb hatásait elkerüljük, a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti időkhöz képest.

Az IPCC mostani jelentése szerint ezt ugyanakkor már csaknem lehetetlen lesz elérni. A kutatók szerint a Föld átlaghőmérséklete már eddig is mintegy 1,1, Celsius-fokkal emelkedett az 1800-as évek második feléhez képest, a klímaváltozás hatásai pedig már ma is számtalan különböző módon érzékelhetőek: a jelentés szerint jelenleg nagyjából hárommilliárd ember él olyan területen, amely "különösen kiszolgáltatott" a klímaváltozás hatásainak, és az emberiségnek mintegy felét sújtja kisebb vagy nagyobb mértékben a vízhiány. Az éghajlatváltozás okozta extrém hőhullámok és áradások miatt számtalan ember vesztette életét és milliók váltak földönfutóvá, sok helyen pedig a hatások már annyira súlyosak, hogy átléptük azt a határt, amikor még alkalmazkodni tudnánk. A jelentés szerint emiatt Afrika, Ázsia és Észak- valamint Dél-Amerika egyes régióiban már megfigyelhető a klímaváltozás miatti elvándorlás, ami a jövőben egyre csak súlyosbodni fog.


Az észak-karolinai Rodanthéban többen is arra kényszerültek, hogy arrébb költöztessék a házukat, mielőtt azt elnyelné a tenger (Fotó: Jahi Chikwendiu/The Washington Post via Getty Images)

A jelentés ugyanakkor nem teljesen pesszimista, ugyanis a kutatók szerint ma már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyekkel megállítható az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedése, ehhez azonban azonnali, határozott lépésekre lenne szükség. Ahhoz, hogy a súlyosabb klímaforgatókönyveket elkerüljük, az üvegházhatású gázok kibocsátását mintegy a felére kéne csökkenteni 2030-ig, azonban a párizsi egyezményt aláíró országok eddigi vállalásaiból nem látszik, hogy ez hogyan valósulhatna meg a gyakorlatban. Guterres szerint arra mindenesetre biztosan szükség lesz, hogy a gazdagabb országok a korábbinál feszesebb határidőt szabjanak, és a 2050-es céldátum helyett arra törekedjenek, hogy már a 2040-es évek elejére elérjék a nettó zéró karbonkibocsátást.

Az Associated Press értesülései szerint a március 13. és 19. között, a svájci Interlakenben megtartott konferencián a jelentés szövegével kapcsolatban több ponton is komoly vita bontakozott ki a gazdagabb és a szegényebb országok képviselői között, akik többek között nehezen tudtak megegyezni abban, hogy a következő években pontosan mennyivel kéne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és hogy hogyan számolhatnak el az országok a szén-dioxid légkörből való kivonására irányuló természetes vagy mesterséges projektekkel, mint az erdősítések vagy a szén-dioxid-semlegesítő üzemek létesítése. A legnagyobb vita ugyanakkor arról bontakozott ki, hogy hogyan definiálják a "sebezhető, fejlődő országokat", ami azért kulcsfontosságú kérdés, mert az ENSZ tavaly novemberben megtartott legutóbbi klímacsúcsán, a COP27-en az iparilag fejlett országok vállalták, hogy anyagilag kompenzálják azokat a szegényebb országokat, akiket az éghajlatváltozás a legsúlyosabban érint.

(Forrás: NBC News, The Guardian, Associated Press, Borítókép: A Csendes-óceánban fekvő Kiribati körül a tengerszint több mint egy centiméterrel emelkedik évente, ami a teljes megszűnéssel fenyegeti az országot, Fotó: Jonas Gratzer/LightRocket via Getty Images)

A gazdag országok fizetnek a szegényeknek a klímaváltozás okozta károkért Az ENSZ 27-ik klímacsúcsa egy igencsak fontos döntéssel zárult, ugyanis a fejlett országok vezetői vállalták, hogy anyagilag kompenzálják a szegényebb országokat a klímaváltozás miatt. A többség szerint ugyanakkor a kéthetes konferencia összességében közel sem hozott elegendő eredményt ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hatásait sikerüljön megfelelő mértékben csökkenteni.


Hurrikánok erejéből termel áramot a brutális szélturbina
A hihetetlen szerkezet nem csak ellenáll a legrémesebb ítéletidőnek, de áramtermelésre használja annak erejét.
Különös fényeket rögzített a Föld légkörében az ISS asztronautája
Különös fényeket rögzített a Föld légkörében az ISS asztronautája
Mégis mik lehetnek ezek?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.