A hivatalosan november 6-a és 18-a között, az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímakonferencián 197 ország vezető tisztségviselői gyűltek össze, hogy megpróbálják előremozdítani a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben kitűzött célokat, ebben azonban a hírek szerint nem igazán jártak sikerrel. A résztvevő országok gyakorlatilag csak abban egyeztek meg ismét, hogy törekednek rá, hogy az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést, de valódi vállalások nem születtek azzal kapcsolatban, hogy ezt hogyan fogják elérni. A tavalyi, Glasgowban tartott konferencián az országoknak sikerült megállapodniuk a szén fokozatos kivezetéséről, azonban Sarm es-Sejkben hiába szorgalmazta közel 80 ország, hogy hasonló megállapodás szülessen az olajjal és a földgázzal kapcsolatban is, ez a javaslat a nagy olajkitermelő országok (többek között Szaúd-Arábia, Kanada és Kína) ellenállása miatt végül elbukott. "Túl sok ország akadályozta azokat az intézkedéseket, amelyek a klímaváltozás kezeléséhez szükségesek lennének" - mondta a konferencia után Frans Timmermans, az Európai Unió klímapolitikáért felelős vezetője, aki szerint megfigyelhető, hogy egyre nyílik az olló a tudományos tények valamint az országok klímapolitikája között.

Ahogy arra a The New York Times rámutat, az eddigi intézkedésekkel 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete több mint 2 Celsius-fokkal lenne melegebb, mint az 1800-as évek első felében, ahhoz pedig, hogy ez ne történjen meg, az évtized végéig mintegy felére kéne csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Egyelőre azonban nem sok jele látszik, hogy ezt sikerülhet elérni: a Global Carbon Project a COP27 kezdetére időzítve tette közzé az idei szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előrejelzését, amely azt mutatja, hogy a történelem során még soha nem került annyi szén-dioxid a levegőbe egy év alatt, mint 2022-ben. A nemzetközi szervezet idei évre vonatkozó 36,6 milliárd tonnás becslése a tavalyihoz képest is egy százalékos emelkedést jelez, amelynek kétharmadáért Kína, az Egyesült Államok, India valamint az Európai Unió felel. A jelentés szerint Kína önmagában 34 százalékkel járul hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, őket követi az USA 14 százalékkal, majd India és az EU 8-8 százalékos aránnyal. Lakosságarányosan egyébként a világ legnagyobb kibocsátója továbbra is az Egyesült Államok, ilyen megközelítésben Kína eredménye inkább az Európai Unióéhoz közelít.

Modern kori Atlantisszá válhat egy óceániai állam, ahol arra készülnek, hogy teljesen elnyeli őket a víz Tuvalu igazságügyi minisztere elmondta: próbálják kitalálni, hogyan őrizhetnék meg jogi státuszukat akkor is, ha az óceán elnyeli a szigeteket.

A COP27-en azért születtek előremutató megállapodások is, amelyek közül a legfontosabb, hogy a fejlett ipari országok vállalták, hogy kompenzációt nyújtanak a szegényebb országoknak a klímaváltozás hatásai miatt. A The New York Times szerint ezt a megállapodást eddig főként az Egyesült Államok ellenezte, attól tartva, hogy ezzel elismernék a jogi felelősséget a klímaváltozás előidézésében, ám miután az Európai Unió bejelentette, hogy hajlandóak eleget tenni a fejlődő országok kérésének (és a szövegbe bekerült, hogy a kompenzáció nem jelenti a felelősség elismerését), a konferencia végére az USA képviselői is meggondolták magukat a kérdésben.
Az alap többek között az éghajlatváltozással összefüggő viharok, hőhullámok, áradások és más természeti katasztrófák által okozott károk kezeléséhez nyújthat segítséget, amit a Kis Szigetországok Szövetsége (Alliance of Small Island States) már régóta próbált elérni. A döntést üdvözölte Pakisztán éghajlatügyi minisztere is, aki szerint a bejelentés reményt ad azoknak a sérülékeny közösségeknek, akik a túlélésükért küzdenek. Az ázsiai országot idén különösen nagy áradások sújtották, amelyek során Pakisztán mintegy harmada víz alá került, klímaszakértők szerint pedig ebben az éghajlatváltozás is szerepet játszott.

A lap megjegyzi, hogy bár a megállapodás mindenképpen üdvözlendő, egyelőre semmilyen garancia nincs arra, hogy az országok betartják a vállalásaikat, a Biden-kormányzatnak pedig különösen nehéz lesz átvinnie egy ilyen intézkedést az immár republikánus többségű alsóházon. Nem jó jel az sem, hogy bár az Egyesült Államok, az EU és más, iparilag fejlett országok már tíz évvel ezelőtt megállapodtak abban, hogy 2020-ra évi százmilliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, ám az alapból a hírek szerint több tízmilliárd dollár hiányzik.

A COP27 másik fontos bejelentését Brazília frissen megválasztott elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva szolgáltatta, aki a konferencián tartott beszédében elkötelezte magát azzal kapcsolatban, hogy 2030-ra teljesen felszámolják az amazóniai esőerdőben folyó erdőirtásokat. Ez szöges ellentétben áll az ország előző elnökének, Jair Bolsonarónak a politikájával, akinek elnöksége alatt az erdőirtás soha nem látott méreteket öltött.

(Borítókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)

Magyarországon sivatag, az Antarktiszon metropoliszok - ilyen lenne a világ, ha négy fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet Nagyon más lenne, mint ma, de az apokalipszis valószínűleg elmaradna.