Azzal vádolják a Facebookot, hogy hanyagságból elősegített egy népirtást
2021 / 12 / 08 / Pőcze Balázs
Azzal vádolják a Facebookot, hogy hanyagságból elősegített egy népirtást
A mianmari rohingja kisebbség képviselői azt állítják, hogy az ellenük elkövetett bűncselekmények egyik felelőse a közösségi hálózat, ezért Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is pert indítottak a Meta, korábbi nevén Facebook ellen.

Miközben a világ közvéleménye épp azzal foglalkozik, hogy négy év börtönre ítélték Mianmar volt vezetőjét, az 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szú Kjit, az elnyomott, sok esetben menekülni kényszerülő muzulmán kisebbség, a rohingják is igyekeznek felhívni a figyelmet kilátástalannak tűnő helyzetükre. Aung 2016. és 2021. között volt az ország államtanácsosa, azaz kormányfője, egészen az idén februári katonai puccsig. Két éve Hágában még ő védte meg országát a népirtás vádjával szemben, miután 2017-ben "állami erőszakról, tömeges gyilkosságokról és gyújtogatásokról" érkeztek hírek, az ENSZ főtitkára pedig "emberi jogi rémálomnak" nevezte, ami az országban zajlik.

A most benyújtott keresetek, amelyekről a Gizmodo számolt be, azzal vádolják a Facebookot, hogy 2011-es bevezetésével vált lehetővé a körülbelül egymillió fős kisebbség elleni erőszakhullám. Hiába tudtak arról Menlo Parkban 2013 óta, hogy az ország hadserege és civil csoportok arra használják a szolgáltatásaikat, hogy álhíreket terjesszenek és erőszakos cselekményeket szervezzenek a rohingják ellen, a felperesek szerint nem tettek eleget azért, hogy ezt megakadályozzák. Az ország lakosságának közel a fele Facebook-felhasználó, és sokak számára az internetezés egyet jelent az alkalmazásaik használatával.

"A Facebook hajlandó volt feláldozni a rohingják életét a nagyobb piaci részesedésért egy kis délkelet-ázsiai országban"

- írják a keresetben. Az amerikai pert az USA-ban élő menekültek, míg a brit pert a világ egyéb tájain élő, hazájukat elhagyni kényszerült rohingják nevében indították el. A Meta a Gizmodónak írt válaszában vitatja az állításokat: amellett, hogy felháborítónak tartják az elkövetett bűncselekményeket, kiemelik, hogy felvettek burmai nyelven beszélő moderátorokat, kitiltották a hadsereget a szolgáltatásaikról és megzavarták az álhíreket terjesztő fiókokat. A felperesek szerint mindez túl későn, 2018-ban és utána történt.

(Borítókép: Rohingja menekültek várakoznak a bangaldesi határon 2017. októberében, Fotó: Stringer/Anadolu Agency/Getty Images)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.