Barcelona fellélegzik az alacsony emissziójú zóna bevezetése után

2020 / 01 / 02 / Felkai Ádám
Barcelona fellélegzik az alacsony emissziójú zóna bevezetése után
A katalán főváros nem cicózik, Dél-Európa legnagyobb alacsony kibocsátású zónáját hozták létre, mely lényegében nem csak a teljes várost fedi le, de az agglomeráció pár települését is.

Az intézkedésre nem véletlenül került sor. Barcelona azon spanyol városok közt van, amelyekben a levegő rossz minősége jócskán meghaladja a kormány által meghatározott értéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is több figyelmeztetést adott ki. A katalán fővárosban a szén-dioxid szint például több mint duplájára emelkedett a kilencvenes évek óta.

Szigorú, de igazságos

A tiltás ez év január elsején lépett életbe, és a következőket jelenti: a 2000-nél korábban vásárolt benzines és a 2006-nál korábbi dízel autók munkanapokon 7-20 óra között kitiltásra kerülnek, behajtás esetén pedig 100-500 euró közötti büntetésre számíthatnak a tulajdonosaik. Ezek a járművek évente legfeljebb tízszer hajthatnak be, 2 eurós matricáért cserébe. A tiltás érinti a 2003-nál korábbi motorkerékpárokat is, 2021-től pedig mindezt kiterjesztik majd az Euro 4-nél rosszabb minősítésű teherjárművekre és buszokra is.

A tiltás nem érinti azokat a gépkocsikat, melyeket igazoltan mozgáskorlátozottak szállítására használnak, illetve akiknek az éves bevétele kevesebb 8000 eurónál, azok egy évig mentesülnek mindez alól. Az első három hónap pedig mindenki számára türelmi idő, ekkor még csak figyelmeztetést kapnak a tilosban járók. Mindezzel egyidejűleg sűrítik a tömegközlekedést a városban, valamint 75 új buszt is forgalomba állítottak.

Érdekesség, hogy aki a kitiltott járművét bontóba küldi, az névre szóló kártyát kap, mellyel három évig ingyen használhatja a város és a környék tömegközlekedését. Egy feltétel van csak: ebben a három évben az illető nem vásárolhat és nem is bérelhet új autót.

Madrid, a nyeszlett példakép

Madridban már bevezettek hasonló korlátozást, de az mondhatni eltörpül Barcelona mellett, hisz ez utóbbi 95 négyzetkilométert, Madridnál hússzor nagyobb területet érint, nemcsak magát a várost, de a közelben található négy kisvárost is. A rendelet betartását 150 kamera figyeli majd. Egyébként még a hasonló, de kisebb léptékű madridi intézkedés is eredményesnek bizonyult: a városban egy éven belül 48 százalékot zuhant a nitrogén-dioxid szintje, ahogy az egyéb szennyező anyagok is visszaszorultak.

Nagy levegő!

Janet Sanz, a város közlekedéséért felelős alpolgármestere úgy nyilatkozott a The Guradian-nek, hogy a városvezetés mindettől azt várja, hogy a városban guruló autók száma három éven belül 125000-rel csökken, míg szennyező anyagokból a levegőben négy éven belül 20 százalékkal lesz kevesebb. Az alpolgármester asszony szerint, ha ezek a célszámok nem teljesülnek, akkor el kell gondolkodni egy minden járművet érintő, a Londonihoz hasonló dugódíj bevezetésén.

Janet Sanz úgy látja, hogy a tiltás a közterek szabad használatához és az egészséghez fűződő demokratikus jogról szól:

„Ez a kombináció egyszerre csökkenti a légszennyezést, és újralakítja a közterületet, hogy mindenki élvezhesse azt.”

A szuper-blokk

Az alacsony kibocsátású zóna a város úgynevezett szuper-blokk tervét egészíti ki. A szuper-blokk lényege, hogy a városban kialakított kilenc blokkot lezárnak az átmenő forgalom elől, és részben sétálóutcává minősítenek át. Jelenleg 6 szuper-blokk létezik Barcelonában, további 11 pedig a fejlesztés/átalakítás különböző fázisaiban leledzik. A végső terv 503, a teljes várost átszelő szuper-blokk kialakításáról szól.

Tömegközlekedést a népnek!

A terv ellenzői szerint mindez csak arra lesz jó, hogy az embereket erővel új autók vásárlására ösztönözzék, de Janet Sanz szerint nem ez a helyzet, mert szerinte mindez inkább arra sarkallja majd a többséget, hogy inkább a város kiváló tömegközlekedését vegyék igénybe. Ezt serkentő, 2020-tól csökkentik a havi bérlet árát is 54-40 euróra (ez körülbelül 13000 forint, míg a budapesti havi bérlet 10000, de ugye nem egyforma az átlagfizetés a két városban). Alacsonyabb lesz a 6 zónás havi bérlet ára is.

Vitézy Dávid a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyik alapítója, korábbi miniszteri biztos nem is tudott a kísértésnek ellenállni, és a lakosságszámát tekintve Budapesthez hasonló Barcelonát összevetette a magyar viszonyokkal az új bérletárak nyomán a Facebookon:

„Egy 6 zónás havi bérlet ára például 154-ről 114 euróra változott (kb. 38 ezer forint), ez lehetővé teszi az ingázást 80-90 kilométeres távolságból Barcelonába és magában foglalja a barcelonai tömegközlekedést is. (Nehéz nem összehasonlítani: Budapestről a hasonló távolságra lévő Szolnokról ingázni és a budapesti és szolnoki tömegközlekedést is használni regionális közlekedési szövetség híján ma ennek a duplájába kerül itthon, kb. 73 ezer forintba.)”

(Kép: Pixabay)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.