Korábban már mi is írtunk az energiaszektor egyik legérdekesebb irányáról, a mikroreaktorokról vagy nuclear battery-kről (NB). A mikroreaktorok egy teljesen új szemléletmódot tükröznek, mivel eddig a tendencia az volt, hogy építsünk rengeteg energia megtermelésére képes, hatalmas és drága erőműveket, ahonnan aztán az energiát eljuttatjuk a fogyasztóhoz. A következő lépcsőfok a moduláris reaktoroké, amelyek már előregyártott elemekből gyorsabban megépíthetőek, de valamivel kevesebb energiát szolgáltatnak a hagyományos reaktoroknál.
A moduláris reaktorok után pedig a mikroreaktorok következnek, amelyek a gyári előállítás és a modularitás ötletét az extremitásig viszik. Egy mikroreaktor ~ 10 megawatt energiát ad le (szemben a moduláris erőművek 100-300 megawatt energiájával), viszont olyan kicsi, hogy az egész előállítható egy gyárban, és belefér egy átlagos konténerbe. A telepítéshez pedig mindezek miatt nincs szükség hosszas építkezésre sem: egy-egy NB akár hetek alatt is telepíthető lehet.
Most pedig elég közel jutottunk hozzá, hogy egy ilyen reaktor ténylegesen is megvalósuljon – olvasható a sajtóközleményben. A mikroreaktort a direkt erre a célra alapított Radiant cég fejleszti, és nem csak sikerült biztosítaniuk 1,2 millió dollár befektetői összeget, de két ideiglenes szabadalmukat is elfogadták: ezek egyike a költségcsökkentés mellett a reaktor gyorsabb újratöltését teszi lehetővé, míg a másiknak köszönhetően hatékonyabb lehet a hőelvezetés a reaktormagból. A vállalat alapítója, Doug Bernauer egyébként korábban a SpaceX mérnöke volt, aki Musk cégénél azzal foglalkozott, hogy a marsi kolóniák számára dolgozzon ki energiaforrást. Bernauer a legnagyobb potenciált a mikroreaktorban látta, de rájött arra is, hogy erre akár a Földön is nagy szükség lehet.
Habár a nukleáris energiát sok támadás éri, ettől függetlenül akadnak területek a világon, ahol a megújulók nem jönnek szóba a környék adottságai miatt, és ahol eddig fosszilis energiaforrásokból biztosították a szükséges energiát. Ezeken a helyeken lehet nagy segítség a kibocsájtásmentes mikroreaktor, melynek ráadásul a folyamatos utántöltésével sem kell bajlódni. A hadsereg esetén ráadásul a generátorokhoz használt üzemanyag szállítása kiemelten kockázatos logisztikai feladat.
Ehhez képest a mikroreaktort 4 évente kell utántölteni leghamarabb, ami ekkor is egy egyszerű folyamat, tiszta energiát szolgáltat, és működik ott is, ahol nem fúj szél és nincs meg a szükséges napsütés sem, sőt akár föld alatt is. A Radiant reaktora még a mikroreaktorok tekintetében is az alsó szegmensben foglal helyet a leadott energiát tekintve, mivel ez mindössze 1 megawatt, ami viszont már elég 1000 otthon folyamatos működtetéséhez 8 éven keresztül. Több mikroreaktor együttesen pedig képes árammal ellátni egy egész várost vagy katonai bázist. Mint arról fentebb szó volt, a kevesebb energiával szemben áll a szállíthatóság és telepíthetőség kérdése, és a Radiant mikroreaktora meg is felel ennek: tehát elfér egyetlen konténerben, és bármely útvonalon (víz, levegő, szárazföld) könnyedén szállítható. Hála a Radiant által alkalmazott, fejlett üzemanyagnak, a reaktor nem fog leolvadni, és ez az üzemanyag a hagyományos reaktorokban alkalmazottaknál magasabb hőmérsékletet is kibír. A hűtési célra használt hélium miatt pedig csökken a korrózió, valamint a felforrás veszélye is.
A National Reactor Innovation Center (NRIC) pedig már kilátásba helyezte, hogy a Radianttal együttműködésben elkezdik tesztelni a mikroreaktort.
(Kép: radiantnuclear.com)