Bécs az okostelefonokat is bevonja az eldobott cigarettacsikkek elleni harcba

2019 / 12 / 22 / Perei Dóra
Bécs az okostelefonokat is bevonja az eldobott cigarettacsikkek elleni harcba
Bécs sok szempontból élen jár a környezettudatos városok között, hulladékának nagy részét ennek ellenére az utcán, a földbe taposva vagy mélyen a fűszálak között megbújó cigarettacsikkek alkotják.

Ez derül ki a a Bécsi Köztisztaságiak statisztikájából, ami kimutatta, hogy a dohányosok évente háromszáz millió cigicsikket felelőtlenül eldobnak a városszerte elhelyezett huszonkétezer hamutartó ellenére. Önkéntesek ezért a „Tisztítsd meg Bécset” kampány keretében a „Litterati” mobilapplikáció segítségével megpróbálnak véget vetni a mértéktelen szemetelésnek.

A Litterati mostanra negyedik életévét tapossa, világszerte több mint százötvenezer felhasználóval, segítségével pedig eddig négy és fél millió darab szemét összegyűlt. Az alkalmazás másik nagy előnye, hogy nemcsak a tiltott helyen kidobott hulladék, de annak összeszedése és megfelelő eltávolítása szintén dokumentálható.

Ha pedig másokat is motiválnánk egy kis közösségi szemétszedésre, akciónkat megoszthatjuk a közösségi oldalon. Ami a „Tisztítsd meg Bécset” kampányt illeti, az osztrák fővárosban ezidáig háromszáztizenhat darab szemetet gyűjtöttek, de meg sem állnak huszonötezer begyűjtött és megfelelően kezelt hulladékig. Természetesen nemcsak a cigarettacsikkek jöhetnek szóba, hiszen ahogy a kampány mottója is szól:

„Mindegy, hogy cigarettacsikk, műanyag palack vagy ócska újság, minden hulladék számít.”

Aki kíváncsi, a kampány honlapján napra pontosan nyomon követheti a résztvevőket és az összegyűlt szemétmennyiséget.

A cigarettacsikk nem csak egészségünkre káros

A közvélemény többnyire a 'tiszta műanyagnak' szenteli a legnagyobb figyelmet a környezetszennyező anyagok kapcsán, azonban a cigarettacsík azt is mérföldekkel túlszárnyalja.

A cigaretta füstszűrője ugyanis biológiailag nem lebomló műanyagokat tartalmaz, a csikkek pedig kevés kivételt leszámítva a tengerekben és más vizekben végzik. Ha megszabadulnánk a cigarettától, azáltal nemcsak tüdőnk, de bolygónk is fellélegezhetne.

A Cigarette Butt Pollution Project adatai szerint évente mintegy öt és fél milliárd cigarettát termelünk, a csikkek körülbelül kilencvennyolc százaléka pedig cellulóz-acetátból készült szűrőket tartalmaz.

A cellulóz-acetát feldolgozásakor szintén lebomlásra képtelen műanyag keletkezik, még rosszabb, hogy a bomlási folyamatot megelőzően a filterek többek között nikotint, arzént és ólmot juttatnak a környezetbe. Thomas Novotny professzor, a projekt vezető szerzője szerint a megállapítás, miszerint a füstszűrők csökkentik a kátrányt dohányzáskor nem több egy jól csengő marketingfogásnál, ami eladhatóbbá teszi a dohányterméket.

Cigarettacsikkektől fuldoklik az óceán

Ezt akár szó szerint is érthetnénk, már amennyiben figyelembe veszünk bizonyos adatokat, például az Ocean Conservancy összegzését: a szervezet elmúlt három évtized éves nemzetközi part menti tisztítási projektje alatt ugyanis végig a cigarettacsikk volt a leggyakoribb hulladék.

2018-as takarítási kampányuk során önkénteseik körülbelül két és fél milliónyit gyűjtöttek.

Viszonyításképp: műanyag kiskanálból és szívószálból összesen hatszáznegyvenháromezret. Míg az Anglia Ruskin Egyetem kutatása megállapította, hogy a csikkek a növények fejlődésének is keresztbe tesznek; az Ecotoxicology and Environmental Safety-ben közzétett tanulmány szerint tíz százalékkal csökkenti kicsírázásukat, emellett növekedésük további folyamataira is károsan hat.

Kissé elszomorító a tudat, hogy a cigarettacsikkeket sokan még mindig kényük-kedvük szerint dobálják ahelyett, hogy a szeméttárolókba tennék, mondván azok úgyis olyan kicsik, hogy szinte fel sem tűnnek. Az NBC News 2018 augusztusában egy alkalommal felmérte a világ csikkmentesség kultúráját, amire a fejletlen a legtalálóbb kifejezés. A hírportál az iparági fókuszcsoportokat idézte: eszerint a dohányosok visszataszítónak találták a hamutartókat. Míg egy másik csoportban azt közölték, hogy a csikk eldobása egyszerűen a lázadó dohányzás rituáléjának a természetes velejárója.

A Cigarette Butt Pollution Project ezért a jövőben különböző módszerekkel akadályoztatná a csikkek felelőtlen eldobását: listájukon szerepelnek magatartásbeli elvárások, beleértve a dohánygyártó cégek felelősségét, továbbá kampányolnak az eldobható csikkek betiltása és a dohányzás lehetőség szerinti teljes beszüntetése mellett, hogy megakadályozzák a további környezetszennyezést. Bár a jogalkotók küzdenek a füstszűrők betiltásáért, az efféle rendelkezések meghozatala sok év után is vágyálomnak tűnik. Novotny az NBC News-nak ugyanakkor azt mondta, hogy a szűrőkkel szembeni harcba belátható időn belül az American Cancer Society, az American Lung Association és az American Heart Association is bekapcsolódik egészségünk és bolygónk védelme érdekében.

(Fotó: Pixabay)


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.