Bemutatkozik a nyolcadik kontinens, melynek Új-Zéland is a része

2020 / 03 / 06 / Felkai Ádám
Bemutatkozik a nyolcadik kontinens, melynek Új-Zéland is a része
Zélandia, más néven az új-zélandi kontinens vagy Tasmantis egy majdnem teljesen víz fedte földdarab a Csendes-óceán délnyugati részén, amely 60-85 millió éve vált ketté Ausztráliával, amellyel együtt 85-130 millió éve szakadt le Antarktikáról.

Zélandia – mostantól emlegessük ezen a néven – nagy részét, 94 százalékát óceán borítja, de bizonyos hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területe felett víz hullámzott. A nevét, a Zélandiát (Zealandia) Bruce Luyendyk, amerikai geofizikustól kapta 1995-ben.

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto – immár – törpebolygóéhoz, vagyis többször is bekategorizálták, tudományos viták tárgyát képezi, hogy valójában mi is.

Volt már kontinenstöredék (a hazai wikipedia például ma is így hivatkozik rá), mikrokontinens, valamint egy 2017-ben publikált kutatás óta: kontinens.

Manapság persze Zélandia nem nagyon tűnik kontinensnek, hiszen alig lóg ki belőle valami, hiába is 5 millió négyzetkilométeres területe, ami nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. Amit ma láthatunk belőle az Új-Zéland két fő szigete, az Északi- valamint a Déli-sziget, valamint Új-Kaledónia.

Ugyanakkor egy kontinens esetén nem feltétel, hogy teljesen a vízszint felett helyezkedjen el. Természetesen azért akad néhány fontosabb kritérium aminek teljesülnie kell, ha egy geográfiai képződmény mostantól kontinensként szeretne tetszelegni. Ezek pedig a következők:

  • Emelkedjen ki a környezetéből. (Ebben az esetben ez nem a Csendes-óceán, hanem annak a feneke.)
  • Rendelkezzen jól megkülönböztethető geológiával.
  • Körülhatárolható legyen a területe.
  • Sűrűbb földkéreg, mint a szokásos óceánfenék.

A 2017-es tanulmány kutatói, Nick Mortimer és Hamish Campbell már 2014-es könyvükben (Zealandia: Our Continent Revealed) is amellett érveltek, hogy Zélandia esetén ezek a feltételek teljesülnek.


Új-Zéland, Déli-sziget

A 2017-es tanulmányról Nick Mortimer úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy azt több mint húszévnyi előkészítő munka előzte meg. Mortimer úr hozzátette azt is, hogy Zélandia mostani bekategorizálása nem pusztán arról szól, hogy egy újabb kontinenst hozzáadunk a listához, hanem a tanulmányozása által a kontinensek kialakulásáról, szétválásáról is sok új információval bővíthetjük földtörténeti ismerteink tárházát.

Egy kérdés maradt: mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Mivel nem létezik egy kijelölt testület, amely valamit kontinensnek nyilváníthatna, ezért a válasz az, hogy akkor, ha a többi kutató is eképpen kezd rá hivatkozni.

Idővel pedig ez a tudományos munkákból átszivároghat a tankönyvekbe is.

(Kép: Wikipedia)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
A Föld és a Mars kozmikus keringője hatással van a földi óceán mélyére, ami a klímaváltozás szempontjából is tartogathat jó hírt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.