Bennünk csak egy végtagi elváltozást okoz ez a mutáció, a denevéreknek viszont ettől nőhetett szárnyuk

2023 / 10 / 29 / Felkai Ádám
Bennünk csak egy végtagi elváltozást okoz ez a mutáció, a denevéreknek viszont ettől nőhetett szárnyuk
A denevér az emlősök közül egyedülálló módon képes a repülésre – a titkát azonban úgy tűnik, sikerült megfejteni: a háttérben egy olyan génmutáció áll, amely nálunk, embereknél is megjelenhet, csak amíg nekünk az ujjaink nőnek tőle össze, a denevér szárnyakat kap.

Egy denevérembriókon végzett tanulmány alapján a plagiopatagium, a testet a végtagokkal összekötő patágium egy sajátos típusa árulkodhat ezen állatok evolúciójáról. A plagiopatagium a magzat oldalán nő, és egyesül a végtagjaival, feltárva a denevérfajok ősi szárnymintázatát.

A szárnyak ezen megjelenését egy génmutáció, a Ripk4 tehette lehetővé, mivel ennek köszönhetően „olvadtak össze” a repüléshez elengedhetetlen bőrrétegek.

A denevérek az egyedüli emlősök, amelyek képesek az izomzatukkal működtetetett repülésre. Ezt a „szuperképességet” alapvetően a patagia nevű speciális membránnak köszönhetik, amelyek a végtagjaikat és ujjaikat kötik össze testükkel. Bár a denevérek repüléssel kapcsolatos evolúciós átmenete továbbra is rejtélyes, ha csak a fosszíliákat tanulmányozhatnánk, a titokról végre leránthatja a leplet egy nemrég denevérembriókkal végzett kísérlet. Karen Sears, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, valamint a tanulmány vezető kutatója így fogalmazott:

„A denevérszárny a származtatott és újszerű anatómiai elemek őrült ötvözete.”

Ebből az ötvözetből is kiemelkedik a fontossága okán a plagiopatagium, egy speciális patágium, amely összeköti a test oldalát a karokkal és a lábakkal. Ez a szövet különféle formákat ölt a különböző denevérfajoknál, általában szélesebb a gyümölcsevő fajoknál, és keskenyebb a repülő rovarokra vadászó fajoknál.

A mostani vizsgálat alapján a plagiopatagium a magzati test oldalsó részéről származik, majd a fejlődés során összeolvad a végtagokkal, ami egy közös ősi szárnymintára utal. Ez a felfedezés vezetett el végül egy speciális génhez, a Ripk4-hez, amely jó eséllyel segíthet ezt a változást előidézni. Mint Sears fogalmaz:

„Az evolúció kiszámíthatatlan, és a fejlődés gyakran úgy módosul, hogy nem lehet előre látni.”

Az embereknél és kísérleti egereknél a Ripk4 mutációi ugyanis szintén megváltoztathatják a bőrt, és többek között patagiumszerű struktúrákat, valamint ajakhasadékokat hozhatnak létre. Nálunk például ez felel az összenőtt ujjak megjelenéséért az esetek bizonyos részében – a szindaktilia egyébként bár összenőtt ujjakat jelent, valójában inkább arról van szó, hogy az ujjak nem váltak szét, és ezen rendellenességnek a 20 százaléka mögött állhat genetikai elváltozás (a többi esetben például környezeti tényezők okozzák a szindaktiliát).

A ma élő denevérfajok körülbelül felének van egyébként az említett génváltozáshoz köthető szájpadhasadéka – ami a denevérek visszhang-alapú tájékozódásával áll kapcsolatban.

Charles Feigin, a Melbourne-i Egyetem biológusa szerint a mostani tanulmány rávilágít arra a folyamatra, amelynek során a denevérek elsajátították repülési képességeiket, hangsúlyozva egy véletlen mutáció jelentőségét, amely ezeket a lényeket páratlan képességgel ruházta fel. Az evolúció, amint az tehát itt is kiderült, gyakran előre nem látható módon dolgozik, hogy hihetetlen eredmények jelenjenek meg aztán végül.

(Kép: Virginiai nagyfülű denevér (Corynorhinus townsendii), forrás: Wikipedia)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.