Bizonyítékot találtak a sejtek tökéletes tájékozódóképességére

2020 / 09 / 07 / Perei Dóra
Bizonyítékot találtak a sejtek tökéletes tájékozódóképességére
Létezik egy folyamat, az úgynevezett kemotaxis, ami a különféle vegyületek, molekulák jelenlétének, illetve hiányának érzékelésén alapuló mozgás. Kevésbé köztudott, hogy ez a jelenség áll sejtek tájékozódásának hátterében is, így például a spermiumok így találják meg a petesejtet, míg a fehérvérsejtek a fertőzés helyét.

Egy újsütetű tanulmányban a kutatók amőbákat teszteltek, pontosabban azt, hogy vajon eligazodnak-e a világ egyik legismertebb labirintusában, természetesen a kemotaxis segítségével - írja a Live Science. A szakértők elkészítették az angliai Hampton Court-palota sövényútvesztőjének miniatűr mását, de más, összetettségükben ugyancsak változatos labirintusokat is lemodelleztek.

Robert Insall, a kutatócsoport tagja, a Glasgowi Egyetem munkatársa szerint az amőbák rendkívül hatékonyan teljesítettek, még a sarkokon is úgymond 'átláttak', ezáltal elkerülték a zsákutcákat.

Hozzátette: az egysejtűek az előttük található vegyületek alapján pontosan érzékelték, melyik irányba induljanak tovább.

A kísérletben a csapat a sejtnavigáció egy speciális formáját, az öngenerált kemotaxist vizsgálta. A művelet során a sejtek megpróbálnak a vonzó anyagokat nagyobb koncentrációban tartalmazó területek felé mozogni, miközben – esetünkben adenozint-monofoszfátot használnak. A kutatók hátráltatták az amőbákat azáltal, hogy útvesztőkben kellett megtalálniuk a számukra legkedvezőbb helyeket.

Első körben számítógépes szimulációkkal mérték fel a sejtek mozgását, később viszont a valóságban is megfigyelték a jelenséget. Összesen mintegy száz mikroszkopikus labirintust építettek, ehhez szilíciumchipekbe véstek - és folyadékkal töltöttek fel - rovátkákat. (Az útvesztők összetettsége nagyon változatos volt.) A labirintusokba ezt követően beengedték a Dictyostelium discoideum amőbafajt, amik nehézségtől függően minimum fél, de maximum két óra alatt teljesítették a feladatot. A kutatók mindezekből azt feltételezik, hogy talán más sejtek is hasonlóan jól teljesítenének.

(Fotó: Pixabay)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.