Blockchain, hotelek és aktív jelenlét a konzolokon – ilyen jövőt épít az Atari
2021 / 04 / 07 / Felkai Ádám
Blockchain, hotelek és aktív jelenlét a konzolokon – ilyen jövőt épít az Atari
Hudson Hawk 1991-ben nintendózni hívta szíve választottját, ám évekkel a híres japán cég előtt egy amerikai vállalat neve volt még a videójáték szinonimája – az Atarié.

Az 1972-ben Nolan Bushnell és Ted Dabney által alapított Atari a videójáték világának egyik ősatyja, igazi, özönvíz előtti legenda. A ma is aktív cégek közül talán csak a Sega és a Nintendo említhetőek vele egy lapon a patina szempontjából, de még ezeket a japán cégeket is megelőzte. Különbség ugyanakkor, hogy amíg a két japán vállalat életében akadtak napsütéses hegyormok és árnyas völgyek egyaránt (a Sega például feladta az asztali konzol bizniszt, míg a Nintendo lényegében magának építette fel legfőbb konkurenciáját, a Sony PlayStationt), az Atari esetén ennél is szédítőbb szélsőségekről beszélhetünk. Amíg az Atari tette tömegek számára kedvelt hobbivá a videójátékot olyan címekkel, mint mondjuk a Pong, 1983-ban ők voltak azok is, akik a teljes szektort bedöntötték az Egyesült Államokban több bűnrossz játék piacra dobásával, melyek közül az E.T.-t szokás főbűnösnek tartani.

Nem túlzás, hogy ezután a vállalat sosem nyerte vissza régi fényét, mígnem 2001-ben végül az Infogramesnél kötött ki. 2013-ban aztán az Atari (és most négy vállalatról beszélünk: Atari, Atari Interactive, Humongous, California US Holdings) csődvédelmet kért a bíróságon. Végül az Atari túlélte ugyan a csődöt, de egy évvel később a vállalat mindössze 10 alkalmazottat foglalkoztatott, ami mutatja, hogy a cég egykori önmagának puszta árnyává fonnyadt. Ezt követően a vállalat többször is megpróbálta önmagát újrapozicionálni, és ezek a kísérletek rendre két szempont keresztmetszetének foghatóak fel: mintha az Atari egyidejűleg próbálná megfejteni, hogy miként hasznosíthatná a legendás márkát az összes ahhoz köthető szellemi tulajdonnal együtt, másrészt próbálják kitalálni, hogy mi lesz a videójátékok jövője, ahol még a piac jelenlegi óriási sem járnak.

A márka-újrahasznosításra a példa az Atari hotellánc, valamint a cég retrokonzolja, az első Atarit külsejében utánozó Atari VCS (Video Computer System), a jövő felé tapogatózást pedig a részben az utóbbira építő, a videójátékok, valamint a blockchain technológia összeházasítására tett kísérletek jelentik.

A hotelláncot a GSD Group építi, ők lincelték az Atari brandet, és az első épületeket Las Vegasban, illetve az arizonai Phoenixben húznák fel. Az Instagramon csinos látványtervek érhetőek el, amiken látszik, hogy a hotelek egyfajta Atari-esztétikát adnának vissza, de az egész inkább tűnik egy cyberpunk-videójáték művészeti képeinek, mint egy olyan projektnek, amelyből lesz is valami. Az mindenesetre biztos, hogy a GSD honlapján az utolsó sajtóközlemény tavaly októberből származik, amikor is bejelentették, hogy a Gensler fogja tervezni ezeket az épületeket. Mindenesetre jól néz ki terv szinten a dolog, még ha a kijelentés, amely szerint ezek a szállók új, a videójátékos kultúra jelenlére és klasszikus érájára építő élményt kínálnak, kicsit nehezen is megfogható.

Picit az előbbi tervekhez hasonlóan körvonalazatlannak tűnik a blockchain-technológia, mint a videójátékozás jövőjével kapcsolatos elképzelés. Az biztos, hogy az Atari elindította a saját kriptovalutáját a Bitcoin.com-on, az Atari tokent (ATRI), amely az Ethereum blockchainre épül. A tervek szerint ez a játékon belüli fizetőeszközként működne majd a cég szoftvereiben. Emellett viszont még egy külön Pong tokent is útjára bocsátanának, miközben több, a játékokkal kapcsolatos művészi alkotást gyűjtögethető NFT-ként dobnának a piacra. (Az NFT-ről a lenti cikkünkben írtunk, de lényegében egy egyediséget garantáló kriptovalutáról van szó.)

A művészettörténet következő fejezete: hatvankilenc millió dollárért kelt el egy JPG-kiterjesztésű képfájl Az árát Ethereummal fizették ki, és ezzel ez a JPG-fájl lett az eddigi legdrágább NFT. De hogy jönnek a képbe a macskák?

A cég blockchain-nyomulásának a középpontjában pedig a „retrokonzol”, az Atari VCS áll, amely némileg különbözik a szokásos értelemben vett nosztalgiagépektől. A klasszikus, újrakiadott gép esetén (ilyet piacra dobott a Nintendo, a Sega, valamint a Sony is) fejlettebb technológiát építenek be a klaszikus konzol formavilágát utánzó, miniatűrizált változatba, amihez az eredeti kontrollereket mellékelik, illetve a gépekre előretelepítenek 20-30 játékot, azonban (hivatalosan) ezekre több játék nem is érhető el, mivel a gépek nem csatlakoztathatóak az internetre, valamint semmiféle olvasójuk sincs. Az Atari VCS annyiból hajaz ezekre, hogy természetesen modern hardver ketyeg a retro-idomok alatt, de a Linux-alapú gépre fog új játék is érkezni mind az Ataritól, mind pedig – remélhetőleg – egyéb fejlesztőktől és kiadóktól is. Az Atari VCS ezért eleve inkább egy pécé-konzol hibrid, amely blockchain-kapcsolattal rendelkezik.

Neked van már bitcoinod?
16% Igen, évekkel/hónapokkal ezelőtt bevásároltam
9% Igen, éppen mostanában vettem bitcoint
19% Még nincs, de tervezem, hogy veszek
56% Nincs és nem is fogok venni

Mindez valahol érthető is, hiszen a játékokban többen is alkalmaznak olyan játékon belüli valutát, melyet valódi pénzért vásárolhatunk, és amit aztán különböző előnyökre, kiegészítő funkciókra költhetünk. Az Atari pedig tehát abban látja a jövőt, ha ezt az átváltást kihagyjuk, és a játékon belüli valuta valódi kriptopénzként működik. Ezzel az elképzeléssel azonban több gond is akad (ami oka lehet, hogy a piacot jelenleg meghatározó „nagyok” miért nem lépték még ezt meg), ami közül a legfontosabb, hogy a blockchain technológia erre jelenleg még nem alkalmas. Ezzel amúgy az Atari is tisztában van, de reményeik szerint ezzel kapcsolatban a helyzet változni fog a jövőben. A másik kérdés, hogy egyáltalán mennyire lesz népszerű az Atari VCS, amely gép azokhoz már eljutott ugyan, akik az Indiegogo-n támogatták a konzol elkészültét, de a tömeggyártása a Covid miatt késik, és csak most tavasztól lehet megvásárolni, ha egyáltalán.

Ráadásul a gép jóval drágább a nosztalgiakonzoloknál – jelenleg a kütyüt 400 dollárért lehet előrendelni, ami nagyjából 120 ezer forint, márpedig ez utóbbi összegért egy új generációs Xbox Series S is vásárolható modern játékkínálattal. A Nintendo, a Sony és a Sega hasonló gépei ehhez képest néhány tízezer forintba kerültek csak. Ráadásul az is kérdéses, hogy egy nagyobb vevőközönség mennyire fogékony erre, sőt egyáltalán mennyire érti meg ennek a retro/nem teljesen retro, blockchainbe becsatornázott pécé-konzol hibridnek a lényegét.

Akárhogy is, az Atari nagyon komolyan gondolja ezt az egészet, és most ennek szellemében strukturálják újra az egész céget is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tevékenységet két különböző divizóba szervezik szét: az egyik az Atari Gaming, a másik az Atari Blockchain. Ez utóbbit egyébként a jelenlegi vezérigazgató, Frédéric Chesnais irányítja majd, akit a vállalat élén Wade J. Rosen vált. A „Gaming” szekció foglalkozik majd a retrojátékokkal, a licenszekkel, a mobilos címekkel, valamint a VCS konzollal. A sajtóközlemény szerint a cég folytatja a free-to-play mobiljátékos címek működtetését és fejlesztését, emellett viszont mind pécére, mind pedig konzolokra érkeznek a klasszikus Atari-címek modern korra hangolt változatai. Régi játékok gyűjteményét egy időben több patinás cég is kiadott, és ilyennel már az Atari is jelentkezett pár éve, tehát most valószínűleg nem ilyesmiről lesz szó, hanem talán valamiféle remake változatokról. Emellett viszont hangsúlyozzák, hogy a VCS is kap exkluzív címeket, mind az Ataritól, mind pedig külsős fejlesztőktől, sőt a vállalat olyan eszközöket is fejleszt, mely segítségével könnyen elkészíthetjük, és meg is oszthatjuk a saját Atari-klasszikusainkat.

A Blockchain divizió pedig természetesen a fentebb már kifejtett, a „kripto- és blockchain-kompatibilis játékokban rejlő, óriási lehetőségekre” fog koncentrálni.

(Kép: Flickr/Gamer's Resource)

További cikkek a Rakétán:

Ez a kulcstartó valójában a legkisebb Game Boy a világon A FunKey S az a termék, amiért sírva rimánkodtunk volna a kilencvenes években.

Kétszázmillió forintnyi összeget hozott a konyhára valakinek, hogy 1986-ban nem adta oda a karácsonyi ajándékot Jól járt, aki nem adta oda végül a Super Mario Bros-t, mivel a relikvia most rekord áron kelt el.

"Commodore, Amiga készlet tart", az UNESCO felmagasztalta a demoscene-t Akinek volt már bármilyen számítógépe a múlt század 80-as éveinek végén vagy a 90-es évek elején, az valószínűleg tisztában van a legendás demoscene mibenlétével. Most az egész mozgalmat kiemelkedő elismerés érte Németországban.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.