Biztosan Gucci a pulcsi, ha segít a Bitcoin mögötti technológia

2020 / 03 / 30 / Raketa.hu
Biztosan Gucci a pulcsi, ha segít a Bitcoin mögötti technológia
Sokan emlékeznek még a bitcoin 2017-es árfolyamrobbanására, akkor egészen húszezer dollárig száguldott a legismertebb kriptopénz, kevesebben vannak azok, akik azóta is kitartanak, a felfutást követő összeomlás óta is tartogatják a coinokat. Ez a piac valóban olyan, mint a hullámvasút, a digitális pénzek mögötti technológia azonban igazi sikertörténet, sorra hódít meg újabb és újabb területeket, bemutatjuk a blokklánc működését, és eddigi eredményeit.  

Mitől olyan nagy dolog a Bitcoin rendszere?

Ahhoz, hogy átlássuk a blokklánc lényegét, értenünk kell, hogy mi a Bitcoin legfontosabb célja. A máig ismeretlen alkotó, Satoshi Nakamoto egy olyan pénzrendszert akart létrehozni, ami

teljesen független bármiféle központi irányítástól, nem áll mögötte az állam, de még egy cég sem, úgynevezett decentralizált modellt alkot.

Gondoljunk bele, hogy mire van szükség egy pénzügyi nyilvántartáshoz, legyen szó egy gyerektábor, vagy akár egy nagyvállalat költségvetéséről. Mindenképp kell valamiféle feljegyzés, precízen látnunk kell a pénz “útját”, azt, hogy mikor, kitől, és kinek érkezett, pontosan mekkora összeg. Egy központi könyvelésben ezt viszonylag könnyű megvalósítani, csupán egy kockás füzetre, vagy egy Excel táblára van szükségünk, egy ország esetében az adóhatóság, a költségvetés, és a kincstár oldja meg ezeket a feladatokat.

Satoshi decentralizált elképzelése azonban már sokkal nehezebb feladat, mégis talált megoldást, többek között az '56-os magyaroktól származó Nick Szabo munkájára alapozva zseniális mechanizmust dolgozott ki, ami messze túlmutat a kriptopénzek területén is.

Cézártól az NSA-ig

Mielőtt rátérhetnénk a blokklánc lényegére, tennünk kell rövid kitérőt a titkosítás világába. A titkosítás egyidős a civilizációval, különböző rejtjeleket már az ókorban használtak, római hadvezérek is küldtek üzeneteket úgy, hogy bizonyos betűket felcseréltek, csak az tudta elolvasni, aki ismerte a titkosírás szabályait.

A Bitcoin rendszerében használt, úgynevezett HASH algoritmust az NSA dolgozta ki, ennek lényege, hogy bármilyen bemeneti információt egy hosszú karaktersorrá alakít, nézzük meg egy példán:

  • A “Rakéta.hu” HASH értéke:

cbd5f46da496d5faab5fa6df316805e2b9b1a7b3360ac8826c59145e520dcea3

  • A “rakéta.hu” HASH értéke pedig:

4e7059ac4058395f72404f2fc43b507ba402d90b99277ff447ffd16e1d87e395

Jól látszik, hogy csupán egy kisbetű-nagybetű eltérés már teljesen más karaktersort eredményez, pontosan ez a HASH lényege, hamarosan látni fogjuk, hogy mire is használja ezt a blokklánc.

A blokkok papírlapok, a blokklánc a füzet

Szóba került a kockás füzet, most ismét elővesszük, hiszen praktikus hasonlatként szolgál a blokklánc megértéséhez. Egy blokkot elképzelhetünk úgy, mint egy üres papírlapot, amire bármit írhatunk, például azt, hogy ki, mikor, kinek, és pontosan mekkora bitcoin összeget utalt, de akár légiforgalmi adatokat, vagy a tökfőzelék receptjét is.

Azt is látnunk kell, hogy az egyes blokkok összefüggésben állnak egymással, méghozzá úgy, hogy egymáshoz vannak “kötve”, a blokkok a lapok, a blokklánc maga a füzet, ez a rendszer “általános iskolai” szintje:

Ha egy kicsit továbbmegyünk, akkor azt látjuk, hogy az egyes papírlapok, vagyis a blokkok nem csupán össze vannak kötve, de hivatkoznak is egymásra, ahogy azt a következő, a “középiskolás” szintű ábrán is látjuk:

Ugorjunk még egyet, a következő ábra teljes egészében bemutatja a blokklánc elméleti hátterét, itt már azt is látjuk, hogy mi a HASH szerepe ebben az egészben:

A fenti ábrán látszik, hogy az egyes blokkok tranzakciók adatait tartalmazzák, ezekből a HASH algoritmus készít egy kódsort, ezt láthatjuk a blokkok alján. Az is jól látszik, hogy minden blokk tartalmazza az előtte lévő HASH értékét, ezt látjuk felül, ha ránézünk a második, vagy a harmadik blokk tetején lévő kódra.

Ha a HASH algoritmus minden, az adott blokkban lévő adatból készíti el a kódot, akkor ennek részét képezi az előző blokk kódja is, hiszen ez is része a szóban forgó blokknak, ez a legfontosabb gondolat, amit a blokklánc megértéséhez látnunk kell. Hogy miért van ennek óriási jelentősége, azt a következő ábrából fogjuk megérteni:

Ha valaki megpróbál utólag belenyúlni egy blokkba, például azért, hogy megváltoztassa egy utalás részleteit, vagy esetleg megpróbálja kétszer elkölteni ugyanazt az összeget, akkor a manipulált blokk HASH értéke azonnal megváltozik. Mivel a blokkok hivatkoznak egymásra, egyből megváltozik az azt követő blokk HASH értéke is, ami feltűnik az azt követőben is, és így tovább,

a blokklánc egészén jól látszik a csalási kísérlet.

Van még egy fontos eleme a blokkláncnak, amiről beszélnünk kell, ez az úgynevezett elosztott adatbázis. Ennek lényege, hogy a világban szétszórt számítógépek szolgálják ki rendszert azzal, hogy egy-egy másolatot eltesznek a teljes blokkláncról, vagyis a fizetési rendszer könyveléséről:

Ezeket a gépeket csomópontoknak nevezzük, egy csomópont csak akkor frissíti a blokklánc kópiáját az új utalásokkal, ha a rendszer másik, fontos szereplői, az úgynevezett bányagépek, akik a tranzakciók ellenőrzésével foglalkoznak azt mondják, hogy azok rendben vannak. A bányagépek azt ellenőrzik, hogy rendelkezésre áll-e az utalással próbálkozó felhasználó Bitcoin tárcájában az adott összeg, a segítségükkel azt is elkerüljük, hogy valaki megpróbálja kétszer elkölteni ugyanazt az összeget.

Az elosztott hálózatnak azért van nagy jelentősége, mert számos kópia áll rendelkezésre a blokkláncról, a teljes könyvelésről, illetve ha egy csomópont kiesik, a rendszer zavartalanul működhet tovább. A csomópontok és bányagépek együttese, az elosztott hálózat, illetve a blokklánc felépítése adja a rendszer erejét.

A Bitcoin megy, a blokklánc marad?

A különböző kriptopénzekben ma nagyjából kétszáz milliárd dollárnyi tőke áll, ennyit fektettek be eddig azok, akik hisznek a terület jövőjében, és a kereskedők, akik a napi árfolyamingadozásokból igyekeznek hasznot húzni. Azt nem tudhatjuk egyelőre, hogy a kriptopénzeknek mi lesz a sorsa, van, aki úgy gondolja, hogy múló szeszélyről van csupán szó, pár év múlva eltűnnek a bukott IT, és gazdasági kísérletek tömegsírjában, mások szerint az egész világgazdaságot átalakítják.

Akár így, akár úgy, tíz év múltán az már egészen biztos, hogy a blokklánc technológia hosszú időn keresztül, egyre nagyobb súllyal lesz része az életünknek.

Ugyanis a blokklánc megold egy évezredes problémát, ez nem más, mint a bizalom.

Az egyének általában jó szándékkal viszonyulnak egymáshoz, tisztességre törekednek a munkájuk során, a gazdaság egészében mégis általános probléma a bizalom kérdése. A bizalmatlanságon túl egyéb emberi tényezők, a késedelmek, jóhiszemű tévedések, hibák egész sora is elkerülhető a blokklánc használatával.

Hamis futócipő, szerzői jogok, afrikai éhezők

A blokklánc segítségével megoldható problémák érzékletes példája a termékhamisítás. Évente több ezer milliárd dollárnyi kárt okoznak azok a bűnszervezetek, akik ruhát, italokat, sőt, akár vakcinákat, gyógyszereket is hamisítanak. Vannak startupok, akik borosüvegekre helyezett QR kódokkal, táskákba varrt RFID chipekkel teszik lehetővé, hogy

egy egyszerű mobilalkalmazással egy pillanat alatt megtudhassuk a blokkláncról, hogy hol, mikor készült a termék, ezzel segítve a hamisítás elleni harcot.

Szintén jó példa a szavazás. A választási csalások a világ számos pontján okoznak problémát, ha egy blokkláncon követjük, hogy valaki szavazott-e már, akkor máris tisztább lehet egy ország közélete. Nem véletlen, hogy Új-Zéland, sőt, az USA is kísérletezik már a lehetőséggel. A szerzői jogok kapcsán is nagy segítséget nyújt már most a technológia, egy festmény, grafikai, vagy akár zenei mű könnyen feltehető egy erre a célra fejlesztett blokkláncra, számos vitát megoldva ezzel.

Az ipar számos területén, például az autógyártásban is használatos már a megoldás, a különböző alkatrészek azonosítása, eredetük, minőségük biztosítása fontos kérdés, ezt is tisztán láthatjuk a blokklánc használatával. Itthon is vannak már olyan használtautó hirdetési oldalak, akik az eredetiségvizsgálatot egy blokklánc alapú szolgáltató segítségével oldják meg, de olyan nagy nevek, mint a BMW is használja már a technológiát.

Vannak hazai startupok, akik az egészségügy területére dolgoznak, a kórtörténetünk diszkrét, megbízható tárolására is tökéletesen alkalmas, ha Budapesten élünk, de Londonban betegszünk meg, az orvos pillanatok alatt hozzáférhet minden szükséges adathoz úgy, hogy biztos lehet azok hitelességében. De még olyan, a hétköznapi életben láthatatlan problémákban is segítséget nyújthat, mint az energetika. Vitán felül áll, hogy melyik szolgáltató, milyen technológiával, és pontosan mennyi elektromos áramot termelt, ha mindez felkerül egy blokkláncra.

A világ egyik vezető logisztikai cége, a FedEx is használ már blokklánc alapú megoldásokat, jelenleg nagy értékű szállítmányok nyomonkövetésére, a tervek szerint hamarosan minden csomag azonosítására. Az élelmiszeripar sem lehet kivétel, a Walmart többek között a garnélarák szállítmányok eredetének ellenőrzésére használ egy IBM fejlesztésű blokklánc platformot. Arról nem is beszélve, hogy az Ethereum névre keresztelt projekt úgynevezett okosszerződések létrehozását is lehetővé teszi, “ha-akkor” feltételrendszerrel tehetjük hatékonyabbá például az ingatlanbérlést, ha a bérlő átutalta a bérleti díjat, akkor automatikusan megkapja a bejutáshoz szükséges kódot, a lehetőségek tárháza széles.

A sor még hosszan folytatható, segélyszállítmányoktól a bányászatig, a blokklánc forradalmi jelentőségű technológia, ami a Bitcoin 2009-es megjelenése óta szépen, csendben teret nyer magának az élet szinte minden részén, könnyen lehet, hogy már kapcsolatba kerültünk valamivel, ami szerepel egy elosztott adatbázisban.

A cikk szerzője Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, a HVG Könyvek gondozásában megjelent Kriptopénz ABC című kötet szakmai szerkesztője, társszerzője.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Hátborzongató “cseppkövek” a fukusimai reaktorban készült első képeken
Hátborzongató “cseppkövek” a fukusimai reaktorban készült első képeken
Most először készültek képek az 1-es blokkban, a katasztrófa elsődleges helyszínén.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.