Tíz évvel ezelőtt történt az egyik legmegrázóbb emberrablási eset

2024 / 04 / 14 / Bobák Zsófia
Tíz évvel ezelőtt történt az egyik legmegrázóbb emberrablási eset
A Boko Haram terroristacsoport 2014. április 14-én rabolt el 276 diáklányt egy középiskolából és sokan közülük azóta sem kerültek elő.

A Boko Haram szervezet

A Boko Haram terroristacsoport neve körülbelül annyit tesz arab és az Afrikában széles körben használt hausza nyelvből kialakított szóösszetétellel, hogy “a nyugati oktatás tiltott”, illetve a “nyugati oktatás bűn”, ezzel is utalva a csoport hitvallására és legfőbb céljára, ami az iszlám terjesztése dzsihadista módszerekkel és a nyugattal asszociált világkép üldözése. A szervezet teljes neve Jamā'at Ahl as-Sunnah lid-Da'wah wa'l-Jihād (a dzsihád és a tanítások iránt elkötelezett emberek) és Mohammed Yusuf alapította 2002-ben, akinek meggyőződése szerint a nyugaton elterjedt tudományos nézetek jelentős része hamis, mivel nem egyezik az iszlám vallásban foglalt tanokkal.

A 2009-ben a nigériai biztonsági erők által meggyilkolt Yusuffal a BBC nem sokkal halála előtt készített interjút: ennek során a Boko Haram vezetője kifejtette álláspontját, miszerint a darwinista elmélet, de még a Föld alakjának definíciója (ami alapján az nagyjából gömb alakú) és az eső keletkezésének tudományos magyarázata sem elfogadható számukra, emiatt ezeket hamis tudásként tartják számon. Bár a szervezet nem ápolt szoros barátságot más iszlamista csoportokkal, de az Al-Káida tevékenysége nagy hatással volt rájuk és kapcsolatban is álltak a terrorszervezettel, a Genfi Biztonsági Központ (GCSP) munkatársának jelentése szerint pedig később az ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam) határozta meg a működésüket.

A Boko Haram tagjainak száma folyamatosan növekedett az évek során és egyre több akciót hajtottak végre, amelyeket gerilla-hadviselési stílusban kiviteleztek, azaz meglepetésszerű támadásokat vittek véghez szerte Nigériában. Az akciók során gyakran iskolák és az ott tartózkodó diákok és oktatók jelentették a fő célpontokat, akiket számos alkalommal megöltek vagy elraboltak, hogy váltságdíjat követeljenek értük. Az Unicef 2018-as beszámolója alapján a szervezet 2009-től 2018-ig legalább 2300 tanárt ölt meg és 1400 iskolát tett károsított meg vagy rombolt le teljesen. Az “iskolaellenességet” növelte a Boko Haram akkori vezetőjének, a 2021-ben elhunyt Abubakar Shekaunak a formális oktatás iránt tanúsított hozzáállása, ami ellen nyíltan hadakozott. A Boko Haram Nigériában régóta ismert volt tetteiről, de szélesebb körben csak 2014-ben terjedt el a hírük, mikor az egész világ szeme láttára bontakoztak ki a chiboki emberrablást követő események.

Emberrablás Chibokban

A terroristák 2014. április 14-ének éjjelén a Nigéria északkeleti részén található Chibok településen vettek célba egy középiskolát, a gyanú szerint azért, hogy valamilyen műszaki berendezést megtaláljanak és ellopjanak, legalábbis erre utalt az egyik túlélő naplófeljegyzése és több lány utólagos beszámolója. A támadók jelentős része a Nigériai Fegyveres Erők egyenruháját viselte és eleinte a diákoknak is azt mondták, hogy a hadsereg tagjai, ezért nem mindenki fogott gyanút azonnal, mikor a felfegyverzett férfiak megjelentek a helyszínen. A környéken tudtak a Boko Haram támadásairól és sokan féltek is az emberrablásoktól, de a lányoknak a vizsgaidőszak miatt meg kellett jelenniük aznap az iskolában, ami bentlakásos intézményként működött számukra. A nigériai kormány később beismerte, hogy néhány órával a terroristák megjelenése előtt jelentést kaptak a készülő akcióról, de a kevés számú katona és a nagy távolság miatt nem tudtak erősítést küldeni Chibokba.

A csoport tagjai végül felfedték a diákok előtt, hogy kik is ők valójában, majd teherautókba terelték őket,

pontosabban a jelenlévő tanulóknak csak egy részét gyűjtötték össze, mivel addigra néhányan elmenekültek. Az egyik chiboki túlélő, Joy Bishara egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa előtt tartott meghallgatáson elmondta: a tanárok elhagyták az iskolát, mert tudták, ha maradnak, a terroristák biztosan megölik őket. A lányokat a csoport több okból vitte magával - részben zsarolási célokra használták őket, részben azért tartották őket életben, hogy áttérítsék őket a keresztény vallásról az iszlámra, valamint hogy kiházasítsák, feleségül vegyék, vagy szexuális rabszolgaságra kényszerítsék őket.


Egyike a kiszabadult foglyoknak, a 15 éves Deborah Peter (Kép: Alex Wong/Getty Images)

A Boko Haram rendszeresen készített propaganda céllal felvételeket a tagjairól a vezetőjük beszédeiről és az akciókról is, ezért az emberrablás eseményeit is megörökítették és később az elrabolt diákokról is adtak ki felvételeket. A lányokat feltehetően a Sambisa-erdőbe vitték, ahol a szervezet táborokat tartott fenn és a Nigériai Fegyveres Erők a következő évben ebben a térségben indították meg legnagyobb offenzívájukat a Boko Haram ellen a szomszédos országok hadseregeinek segítségével. A 2015-ös rajtaütés során sikerült több tábort felszámolni és több mint 300 nőt és gyermeket kiszabadítani a terroristák fogságából, de a chiboki lányoknak nem akadtak a nyomára. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a diákok egy része nem került az erdőbe, sőt, rögtön az iskolai támadás után sikerült elszökniük, miután leugrottak az őket szállító teherautókról és elfutottak.

Összesen 57 lány tudott elmenekülni május elejéig, a többieket viszont sokáig nem láthatták viszont a hozzátartozóik és néhányan közülük még mindig nem tértek vissza.

A Boko Haram 2016-ban tett közzé egy videót, amelyben a fogságban lévő lányok szerepeltek és a felvételen azt állították, hogy néhány diák meghalt egy légicsapás alatt, többeket férjhez adtak és egyesek súlyos sérüléseket szenvedtek, valamint azzal fenyegetőztek, hogy soha nem eresztik el őket, ha a nigériai kormány nem engedi szabadon a szervezet letartóztatott tagjait, vagyis egyfajta túszcseréhez akarták a diákokat felhasználni. A kormány később tárgyalásokat folytatott a Boko Harammal és ennek következtében egyre több lány térhetett haza, azonban 2018-ban 98 diák még mindig hiányzott. Egyike a hazatérőknek, Mary Dauda az Amnesty International beszámolója szerint úgy nyilatkozott, hogy főként azokat a személyeket tartották maguknál a terroristák, akik visszautasították a házassági ajánlatukat. A lányoknak ugyanis nem tették kötelezővé a szervezet tagjaival való házasságot, viszont azoknak a sorsa még sokkal rosszabbul alakult, akik nemet mondtak nekik.

Tíz évvel később

Tíz évvel a chiboki emberrablás után körülbelül 82-en nem tértek még haza az egykori iskoláslányok közül és az azóta elkövetett atrocitások során a Boko Haram többezer embert ölt meg és rabolt el. A chiboki lányok egy része szabadulása után félt ugyan visszamenni az iskolákba a folytatódó emberrablások és a terroristaszervezet általuk már jól ismert oktatásellenessége miatt, de sokan mégis legyőzték a félelmeiket, újra beültek a padba és leérettségiztek. Joy Bishara és Lydia Pogu 2021-ben a diplomáját is átvehette az Egyesült Államokban, ahol a floridai Délkeleti Egyetemen végezték el a tanulmányaikat. Ritkán látogatnak haza, hiszen a Boko Haram azóta is folytatja a támadásokat és Chibok is folytonos készültségben van, mivel a szervezet tagjai bármikor betörhetnek és újabb embereket rabolhatnak el. Az Amnesty International által megszólaltatott túlélők és a szüleik elmondása szerint a történteket nem lehet elfelejteni, különösen annak fényében, hogy az elrabolt lányok közül sokuk sorsáról még mindig nem tudnak semmit a hatóságok.


A Hozzátok haza a lányainkat kampány révén nagy nemzetközi visszahangot kaptak a nigériai események (Kép: Dan Kitwood)

A Boko Haram nem csak lányokat rabol el, az évek alatt sokezer tizenéves fiút is hasonló módszerekkel vittek el különböző oktatási intézményekből és falvakból, hogy áttérítsék és a saját oldalukra állítsák őket. A szervezet gerillataktikája és állandó harcai miatt a tagok száma gyorsan fogyatkozik és kell az utánpótlás, a csoport számára ezért létfontosságú a toborzás, akár erőszakos módszerekkel is. A fiúkat emellett szintén felhasználják zsarolási célokra. A szervezet hírnevét azonban a chiboki történések hozták meg - a 2014-es esemény híre az egész világot bejárta és kampány indult a lányok kiszabadításának fontosságát promotálva. A diákok sorsa rávilágított a Nigériában uralkodó egyenlőtlenségekre is, ami miatt a lányok nehezebben jutnak megfelelő képzéshez vagy munkához, bár az országban a statisztikák szerint írástudás tekintetében a nők valójában nincsenek nagyon sokkal lemaradva a férfiakhoz képest. A jellemzően patriarchális társadalomban a nőkre hárul viszont hagyományosan a házimunka és a kisebb gyerekekkel való foglalkozás felelőssége, amiből az iskolás lányoknak is ki kell venniük a részüket és ez a tendencia a házasság után is folytatódik, illetve erősödik, méghozzá sokakat házasítanak ki még gyermekkorukban.

“Otthon Papa és a testvéreim a nappaliban ülve vitatják meg a rádióban hallott híreket, miközben Mama és én a folyosón vagy a konyhában gubbasztunk. Otthon, amikor Papa megszólal, Mamának csendben kell maradnia, én pedig soha nem kérdőjelezhetem meg, amit mond.

Otthon a férfiak és fiúk a mindentudók, de itt, az iskolában jobban vág az eszem, mint az egész fiúbandának együttvéve. Verőfényes napsütésben kinevetheti a só a vajat, de amikor elered az eső, el kell rejtőznie.” - mondja Ya Ta, a Baobab Árnyékában című könyv főszereplője, akinek helyzete a nigériai állapotokat illusztrálja.

A regény, aminek magyar nyelvű kiadása az Ampersand kiadó gondozásában a chiboki események tizedik évfordulója alkalmából jelent meg, a 2014-es emberrablás történetét meséli el a kezdetektől Ya Ta kiszabadulásáig. A regény írója, Adaobi Tricia Nwaubani nigériai újság-, és regényíró kitalált szereplőkön keresztül mutatja be ugyan a történéseket, de a részletek valósak, mivel a chiboki emberablás túlélőivel készített interjúk szolgáltak a könyv alapjául. Ahogy az a regényből is kiderül, a lányok a fogságban nehéz helyzetbe kerültek, amelyben mindannyian más megoldást találtak a szituáció kezelésére: néhányan csendben szenvedtek, mások a Boko Haram tagjaival való házasságban látták meg a kiutat a bántalmazásból és éhezésből, néhányan pedig talán még meg is szerették ezt az életformát: az ő hozzáállásuk jelképezi a sikeresen áttérített diákok sorsát, akik a harcokban a dicsőséget keresték. Ahogy azt Viviana Mazza, olasz író a könyv utószavában mondja: azoknak a lányoknak a generációja, akiknek lehetősége nyílt rá, hogy iskolába járhassanak, kiválasztott nemzedéknek számított, előttük sokak számára az oktatásban való részvétel nem volt opció.

Az álom az emberrablás miatt rémálomba fordult

és a szabadulásukat ironikus módon az is nehezítette, hogy a Boko Haram a Hozzátok vissza lányainkat kampány és a nemzetközi figyelem miatt propagandakelléket látott a diákokban, ezért különösen értékes prédának számítottak számukra a túsztárgyalások során. A szervezettől nem állt távol, hogy akár hét éves kislányokat is kiképezzen öngyilkos merénylőnek Mazza elmondása szerint, de azt nem tartották valószínűnek, hogy a chiboki foglyokat ilyen célra használták volna. Néhány lány viszont valóban visszautasította a Chibokba való visszatérés lehetőségét, mikor alkalma nyílt volna rá, azaz az áttérítés látszólag működött náluk. A Boko Haram közben több részre szakadt és az egyes frakciók továbbra is folytatják az akcióikat Nigériában.

(Fotó: Anadolu/Getty Images)

Egy édesanya elmesélte, hogy hogyan hitették el vele MI-generálta hangokkal, hogy elrabolták a lányát Az arizonai nő az USA Szenátusában tartott meghallgatáson idézte fel a januári eseményeket.


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
Mi történik, ha Charles Darwin evolúcióelméletét kozmikus (vagy annál is hatalmasabb) léptékben, lényegében magára az univerzumra alkalmazzuk? – Nos, akkor az alapvető kérdéseinkre születnek őrült válaszok, valamint elképesztő következtetések az univerzumunk természetéről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.