Böngészős játék, amelyben aszteroidákat ejthetünk a városunkra, és precízen kiszámolja a pusztítás mértékét

2022 / 12 / 09 / Felkai Ádám
Böngészős játék, amelyben aszteroidákat ejthetünk a városunkra, és precízen kiszámolja a pusztítás mértékét
Tegyük fel a mindenkit foglalkoztató kérdést: hányan válnának köddé, ha Budapestre becsapódna egy tömör arany, 1,5 km-es aszteroida?

Mire is való egy ilyen csendes, esős péntek délután, ha nem arra, hogy különböző katasztrófa-forgatókönyveken elmélkedjünk! Ehhez most szerencsére eszközt is kapunk, a böngészőből futtatható Asteroid Launcher nevű szoftver formájában (innen nyílik), amely Neal Agarwal munkája. A programozó mögött egyébként több jópofa, ingyenes projekt is áll, az egyik például a Ten Years Ago, amely segítségével azt nézhetjük meg, hogy miként festett 10 éve az internet. Az Asteroid Launchert egyébként a PC Gamer fedezte fel.

A játékhoz nem is kell mást tennünk, csak rákattintani a fenti linkre, majd a térképen kiválasztani a szívünknek oly kedves lokációt, amelyet megkínálnánk egy űrből érkezett, sebes objektummal. Budapesti lévén esetemben a választás a székes fővárosra esett. Nem érdemes a dolgot elaprózni, tehát egyből a lehető legnagyobb aszteroidát, egy 1,5 km átmérőjű darabot választottam ki, és mivel ki ne szeretné a csillogó holmikat, az égi objektum alapanyaga az arany lett. Budapestre tehát arany hullott, végre megérkezett az áldás, méghozzá 17 km/h-ás sebességgel és 45 fokos becsapódási szögben – ezeket a paramétereket mind szabadon állíthatjuk egy skálán.

Sajnos az esemény végzöngéje nem az lett, hogy minden budapesti vásárolhatott magának egy Bugatti Veyront, hanem iszonyatos, elmondhatatlan, borzasztó katasztrófa, aminek számszerű részleteit a szoftver igen lelkesen ismerteti. A tömörített formájú aranyeső eredménye egy 42 km széles és 903 méter mély kráter. Mint az látható lentebb, a négy égtáj irányában Pécelig, Pomázig, Dunakesziig és Szigethalomig bezárólag nagyjából buktuk a településeinket -- ezekig tátong ugyanis a félelmetes kráter. A becsapódás ereje sem csekély: 1177 gigatonna TNT felrobbanásának felelt meg. A valaha volt legerősebb tesztelt atombomba robbanása amúgy 57 megatonna TNT-nek felelt meg. Némileg megtisztelve is érezhetjük magunkat, mert a szoftver szerint ekkora krátert csak körülbelül 6 millió évenként hagy hátra egy-egy objektum – magyarán ördögi szerencsére volt szükség ahhoz, hogy megfejelhettük.

Térjünk is rá a pusztításra gyorsan: a becsapódást követően 1747117 ember válik köddé azon nyomban, de ezzel még nincs vége a bearanyozott tragédiának. A becsapódás nyomán ugyanis keletkezik egy szelíd, alig 68 km széles tűzgolyó is – ami már olyan 18 millió ember életét követeli. Aki szeretné, megnézheti akár azt is, hogy mennyien szenvedtek másod és harmadfokú égési sérüléseket. A ruhák egyébként a becsapódástól 350 km-re is lángra kapnának, míg a fák 513 km-es távolságban is. Ez alapján nem csak nekünk harangoztak, de – mint lentebb látható – a szomszédainknak is jutott az áldásból. Hiába, na, a tűzgolyó nem játék!

A hangrobbanás nyugatra Münchenig, északi irányba akár Varsóig is elérne. Ez azt jelenti, hogy még Szlovákiában is súlyos tüdősérülést szenvednének el az emberek emiatt, és még a bécsiek is elbúcsúzhatnának a dobhártyáiktól. A sógorék amúgy sem jönnének ki jól ebből a dologból, tekintve, hogy szinte egész Ausztriában ledőlnének az épületek, Münchenben azonban már csak a kisebb lakóházak pusztulnának el.

Viszont akad még „kellemetlenség” dögivel, a 8,5-ös erősségű földrengés például további 55 millió életet követelne.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Megtalálhatja a Hera az emberek által létrehozott űrbeli krátert vagy nem is létezik?
Megtalálhatja a Hera az emberek által létrehozott űrbeli krátert vagy nem is létezik?
Van kráter a Dimorphos aszteroidán vagy teljesen átalakult a formája, mikor a NASA egy szondát ütköztetett vele? Két év múlva megkaphatjuk a választ a tegnap útnak indult Hera missziónak köszönhetően.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.