Visszajáró lelkek, akik haláluk után sem találják a megnyugvást valamilyen szörnyű esemény és le nem zárt konfliktus miatt, sok nemzet folklórjának részét képezik és nincs ez másként Japánban sem, ahol a júreinek nevezett kísértetek egyik altípusa, az onrjó különösen nagy népszerűségnek örvend a horrorsztorik szereplőjeként. Az onrjó azokat a szellemeket jelenti, akik haraggal váltak el a világtól és bosszúra szomjaznak, ezért addig járják az élők világát, amíg be nem teljesítik céljukat és elégtételt nem vesznek az őket ért sérelmek miatt. Ez a tematika ismerős lehet a nyugati legendákban is, maguk az onrjók pedig nem csak japán történetekben és filmekben bukkannak fel, hanem más feldolgozásokban is, gondoljunk csak a Kör című horrorra.

Japán legnépszerűbb ilyen történetének főszereplője Oiva, akinek elborzasztó sorsa bizonyos szempontból reprezentálta sok olyan nőnek a helyzetét, aki az Edo-, és későbbi korszakokban éltek és akik gyakran kiszolgáltatottnak érezhették magukat a házasságukban és otthonukban. Oiva egyúttal szimbolizálja, hogyan kísérti a rossz lelkiismeret azokat az embereket, akik borzasztó tettekre vetemednek és próbálnak kibújni a felelősség alól, de a múltjuk elől nem találnak menekvést. A történet még az 1700-as évek elején született, majd később Curuja Nanboku IV, a híres színházi író alakította kabukivá, azaz tradicionális színpadi drámává Jocuja Kaidan címmel, ami elhozta számára az ismertséget, de az idők során számos változata és kiegészítése látott napvilágot.

Nehéz megmondani, hogy mára melyik számít az igazán autentikus verziónak, azonban a különböző változatok alapja ugyanaz: Oiva és férje, a rónin Tamija Iemon konfliktusa, ami a nő halála után, kísértetként való visszatérésén át, Iemon őrületéig vezet. A drámát a TED (magyar felirattal elérhető) videójában Kit Brooks, a Princeton Egyetem Művészeti Múzeumának japán-szakértő kurátora meséli el.

A szellemtörténet lényege a következő: Oiva apját meggyilkolják. A nő számára ez nem csak azért kétségbeejtő, mert szerette apját, hanem azért is, mert ő lett volna az, akihez fordulhatott segítségért a kegyetlen férjétől való válásának támogatásában. Nem is tudja, hogy valójában férje, Iemon volt a gyilkos. Oiva megpróbáltatásai azonban ezzel még közel sem értek véget, szomszédjuk, egy gazdag orvos gyógyszert küld neki, ami valójában mérget tartalmaz. Az orvos ugyanis unokáját, Oumét szeretné hozzáadni Iemonhoz, akibe a lány beleszeretett és Oivát ennek érdekében eltenné az útból. Iemonnak tetszik az ötlet és szolgáját, Takuecut küldi, hogy intézze el véglegesen megmérgezett feleségét.

A férfi, látván Oiva szörnyűségesen feldagadt arcát és kihulló haját, megsajnálta a nőt és elmondta neki a tervet,

Oiva pedig haragjában karddal a kezében indult volna kifelé, de megbotlott, saját kardjába zuhant és meghalt. Férje eleinte élvezte a terv sikerét, megszabadult Oivától és szolgájától is és készült a menyasszonyával a közös életre, de hirtelen rémképek kezdték kínozni, volt felesége kísértette és lassan az őrületbe kergette.

A történet egyes verzióiban Iemon rónin, vagyis mesterét veszett szamuráj, Oiva a mérget arckrém formájában kapja Oumétől, aki nem feltétlenül megölni, csak elcsúfítani akarja a nőt és felbukkan Oiva nővére is, tovább bonyolítva a szálakat. Más változatokban Iemon szamuráj és a mellékszereplők többen vagy kevesebben vannak, de a végkimenetel mindig ugyanaz: a megkínzott nő onrjóként áll bosszút a sérelmeiért.

Oiva horrorsztoriját évszázadok óta mesélik szerte Japánban és a szellem olyan nagy hatással van mindenkire, hogy a történetet feldolgozó emberek vagy az Oivát játszó színészek rendszeresen elzarándokolnak a képzeletbeli szereplő síremlékéhez, hogy a szellem áldását kérjék a munkához. A sírhelyen egy felirat áll, aminek tanúsága szerint a nő valóban élt az 1600-as években, de igazából boldog házasságban élt férjével. Hogy ez az igazság-e vagy ez csak az emberek megnyugtatására szánt szépítés, ami feledteti a hátborzongató históriát, az már Oiva titka marad.

(Fotó: Shunbaisai Hokuei/Wikimedia Commons)

Miért szeretik az emberek a horrorfilmeket? És mások miért irtóznak tőlük? Vannak a bátrak meg vannak a gyávák? A kérdés ennél jóval összetettebb.

Amikor a cukor szó szerint gyilkol - Japánt egy évig tartották terrorban a mérgezett édességek A történelem folyamán nem egyszer torkollottak tragédiába az ünnepi esték és teljesen egyszerű hétköznapok is az ártatlannak tűnő, de valójában mérgezett édességek miatt. Az egyik legsúlyosabb eset a viktoriánus kor Angliáját, az egyik legszokatlanabb pedig Japánt sújtotta.