A gain of function kutatás az eredeti SarS-CoV-2 vírus esetleges laborból történő származása miatt vált ismertté az átlagember számára is. Miről van azonban szó? Mint az a lentebbi cikkünkben írtuk: A gain of function kétségkívül izgalmasan hangzik, de valójában csak annyiról van szó, hogy egy organizmus valamiféle új tulajdonságra tesz szert – ez történhet (és történik rendszeresen) természetes úton, de mesterségesen is el lehet ilyesmit érni. Például így lehet genetikai úton ellenállóbb növényeket létrehozni, vagy egyéb kívánatos funkciókkal „felruházni” már létező organizmusokat. Természetesen nagyon más dolog „kifejleszteni” mesterségesen egy lédúsabb szőlőt vagy a maláriát kevésbé terjesztő szúnyogot, mint egy állati vírusra olyan tüskefehérjét pakolni, amivel az már az emberek közt is képes terjedni.

Az USA tényleg pénzelt kockázatos koronavírus-kutatást Vuhanban a járvány előtt? A Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) valóban finanszírozott egy nem kormányzati szervezetet, amely víruskutatást végzett a Vuhani Virológiai Intézetben – a kérdés csak az, hogy mi volt ezen kísérletek tényleges célja, és hogy mit kritizált ezekkel kapcsolatban már akkor is a szakértők többsége.

Most pedig a Boston Egyetem kutatói kerültek a bírálatok célkeresztjébe, mivel a brit Dalily Mail cikke arra célzott, hogy a SarS-CoV-2 vírus kapcsán épp ilyen gain-of-function kutatást végeztek, amely halálosabb vírust eredményezett az eredeti változatnál – számol be róla a Live Science. A kutatók szerint azonban ezek az állítások hibásak és nem pontosak.

A mostani kutatás során (amelynek eredménye egyelőre preprint formában érhető el, vagyis nem esett át a tudományos elbírálási folyamaton) a vírus eredeti változatára, a washingtoni-törzsre pakolták rá a 2021-ben megjelent omikron-variáns tüskefehérjéjét. Az eredmény az lett, hogy a vírussal megfertőzött egerek 80 százaléka elpusztult, holott az omikron-változat egyetlen esetben sem járt ilyen hatással. Gyorsan tegyük azonban hozzá, hogy az eredeti, Vuhanból származó változat az összes kísérleti egérrel végzett. A kutatás eredménye (ami tehát továbbra sem lett elbírálva) végül az lett, hogy az omikron variáns a speciális tüskefehérjének hála könnyebben töri át a már felépült immunvédelmet, viszont nem ez a mutáció tette a vírust kevésbé veszélyessé, hanem a vírus egyéb fehérjéi, amelyek beazonosítása épp ezért a jövőben fontos lehet.

A kísérletet egyébként megfelelő védelmi szintű, BSL-3 (biosecurity level 3) laborban végezték, és mint ismeretes a Vuhani Virológiai Intézet esetén azt is sokan kifogásolták, hogy ott hasonló kísérleteket BSL-2-es szintű laborokban végeztek – de akit ez érdekel, a fenti cikkünkben részletesen is olvashat a témáról. A kutatást Boston Közegészségügyi Bizottsága is jóváhagyta. Ami viszont hibának bizonyult, hogy erre nem kaptak hivatalos engedélyt az Országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetétől (NIAID), holott ez a kutatás egyik finanszírozója volt.

Mint azt a Live Science írja: „A tudósok azt sem árulták el a NIAID-nek, hogy kísérleteik képesek-e egy fokozott pandémiás kórokozót (ePPP) létrehozni. A pandémiás potenciállal rendelkező vírusok kutatására irányuló szövetségi finanszírozás elnyeréséhez a pályázatoknak át kell menniük egy bizottsági eljáráson, az úgynevezett P3CO-keretrendszeren, amely felméri a munka előnyeit és hátrányait. A hiba a P3CO keretrendszer szabályainak kétértelműségéből adódhatott. Ahhoz, hogy egy vírust ePPP-ként lehessen meghatározni, ésszerűen elvárható, hogy potenciális pandémiás következményekkel járjon az emberekben. A kutatók által a vizsgálathoz használt egerek azonban nem tűnhettek elég közeli analóg szervezetnek.”

Az tény tehát, hogy a kísérlethez eleve olyan egereket használtak, amelyek fokozattan védtelenek voltak ezekkel a vírusokkal szemben, valamint a kutatók azt is tagadják, hogy gain-of-function kutatást végeztek volna, mivel állításuk szerint az eredeti SarS-CoV-2, tehát a washingtoni-törzs nem lett halálosabb, sőt a módosított változat inkább kisebb elhalálozással járt a kísérleti egerek közt is.

Az mindenesetre látható, hogy a hasonló kutatásokra fokozottan érzékeny a közvélemény.