A kínai kutatók ambiciózus projektbe kezdtek, hogy olyan mélyre fúrjanak az országban, mint előttük soha senki – írja az IFLScience a Bloomberg nyomán. A kutatók célja, hogy 10 000 méteres mélységbe leásva 10 kőzetrétegen keresztül elérjék a kréta időszakból származó, akár 145 millió éves kőzeteket. Mindez segíthet azonosítani az ásványkincseket és felmérni a környezeti kockázatokat, például a földrengéseket és a vulkánkitöréseket.

A lyuk a maga 10 kilométeres mélységével impozáns, és Kínán belül tehát páratlan is, de globálisan azért jutottak már ennél mélyebbre is. A lenti cikkünkben látványos animációs videón mutatjuk be, hogy milyen mélységekbe ásott le eddig az emberiség.

Ilyen mélységekig fúrt le eddig az emberiség Látványos animáción jutunk le a sztenderd temetési mélységtől az elképzelhetetlenig. Na de melyik lyuk a legmélyebb?

Mint a fenti cikkből kiderül, a 10 kilométeres mélységnél akad két mélyebb lyuk is: 12262 méter mély a Kola-félszigeten a szupermély fúrás, amelyet még a Szovjetunió fúrt tudományos kutatási céllal. (Egyébként a lyuk mindössze 23 cm széles, és munkát a tervezettnél hamarabb állították le, mert akkora volt a forróság, hogy a fúrófej nem működött.) Ennél is mélyebb viszont a Z-44 Chayvo olajfúrás, amely 12376 méter mélyre jutott le – amivel ez a jelenlegi rekorder. A kontextus kedvéért: 10995 méter mély a Mariana-árok legmélyebb pontja, vagyis nem sokkal mélyebb, mint a kínaiak most tervezett fúrása.

Mint a fentiekből kiderül, a Kola-félszigeten tudományos céllal történt a fúrás – vagyis ha csak az ilyen jellegű eseteket vesszük, akkor ez a rekorder, illetve az IFLScience megemlíti azt is, hogy ennek a szovjet vállalkozásoknak több érdekes tudományos eredménye is akadt: az orosz kutatók ekkor állapították meg, hogy a Föld mélyén a sziklák sokkal nedvesebbek, mint amire számítottak. Korábban ugyanis azt feltételezték, hogy a víz ilyen mélységekig már nem hatol le. A másik fontos megállapítás a lemeztektonika bizonyítása volt – ezt a relatíve tehát új elméletet ugyanis nagyjából akkor kezdték elfogadni, amikor a szovjetek elkezdték ásni a fúrólyukat.

Az ilyen fúrások, mint az talán a fentebbiek alapján sejthető, nagyon komoly mérnöki kihívást jelent – Szun Csinseng, a Kínai Mérnöki Akadémia tudósa a Xinhua kínai állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott a nehézségek kapcsán, hogy olyan ez, mint egy hatalmas teherautót átvezetni két vékony acélkábelen.

A földkéreg vastagsága szárazföldön változó: átlagosan körülbelül 30 kilométer vastag, de a hegyláncok alatt akár a 100 kilométert is elérheti – vagyis nagyon messze vagyunk attól, hogy egyáltalán a Föld köpenyét elérjük, de az ilyen projektek mégis érdekesek és fontosak, elvégre a Föld legmélye lehet annyira érdekes, mint a világűr.

(A cikkhez használt kép illusztráció, azon egy bányajárat látható, forrás: wikimedia.commons/Nikki Mahadevan, CC BY-SA 2.0)