2011 márciusában a New York állam nyugati csücskében fekvő Buffalóban szövetségi ügynökök törték rá az ajtót egy éppen az otthonában tartózkodó férfira a kora reggeli órákban. A vád: gyermekpornográfia. A hatóságok lefoglalták a férfi számítógépét, telefonját és még a felesége táblagépét is, ám a terhelő bizonyítéknak napok alatt sem bukkantak a nyomára. Egy héttel később viszont letartóztatták a férfi 25 éves szomszédját, aki - mint kiderült - a szomszédos lakás nyílt wifi-hálózatára kapcsolódva követte el a bűncselekményt.

Bár ebben az esetben a bűntett teljesen egyértelmű volt, az már kevésbé nyilvánvaló, hogy a férfi vélhetőleg már pusztán azzal is bűncselekményt követett el, hogy csatlakozott a szomszédja hálózatához. Az angolul piggybackingnek hívott "wifilopás" ügyében az Egyesült Államokban is több elmarasztaló ítélet született már, noha az erre vonatkozó törvények államonként eltérőek. Míg egyes országokban - például Nagy-Britanniában és Kanadában - a törvény határozottan tiltja a wifi-hálózatokhoz való engedély nélküli csatlakozást, más országokban ez a kérdés nincs egyértelműen szabályozva.

Itthon is született már ítélet

Magyarországon az első (és az általunk talált egyetlen) ilyen ítélet 2007-ben született, amelyben a Szegedi Városi Bíróság kimondta, hogy a védtelen hálózatra való csatlakozás lopásnak minősül. Az ügy előzménye, hogy egy hazai kisvárosban egy fiatalember a laptopjával az utcáról csatlakozott rá egy családi ház hálózatára, azonban a lakók ezt észrevették, és riasztották a rendőrséget. "A szegedi önkormányzat lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetésben részesítette a fiatalembert" - írta az esetről akkor az Origo, az ítéletet pedig a fellebezés után a Szegedi Városi Bíróság is helyben hagyta.

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy az elkövető olyan hálózathoz csatlakozott, ami adatforgalmi korlátos kapcsolattal rendelkezett, így a 3,79 megabájtnyi adatforgalmat be tudták árazni, és ez alapján állapították meg a kilenc forintos kárt. Mivel Magyarországon nincs precedensjog, így nem lehet tudni, hogy egy hasonló esetben ismét ugyanilyen ítéletet hozna-e a bíróság.

A jogosulatlan wifi-használat jogi hátterét Gelányi Anikó és Knorr Tamás foglalták össze meglehetősen részletesen "A jogosulatlan wifi használat minősítése, avagy ha nyitva van az ajtó, akkor bemehetek?" című írásukban, amelyben pontról pontra veszik végig a piggybacking különböző eseteit. Amennyiben a hálózat jelszóval védett, mindenképpen a Btk. 300/C. § (1) bekezdésébe ütköző számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény valósul meg, a kérdés ugyanakkor bonyolultabb, ha az előfizető nem védte le jelszóval a hálózatát. Gelányi és Knorr szerint ebben az esetben azt kéne vizsgálni, hogy az adatforgalom rendelkezik-e a lopás bűncselekmény megállapíthatóságának feltételeivel, amire a válaszuk egyértelmű nem. "Megállapíthatjuk tehát, hogy a lopás bűncselekményének feltételei – az ott megkövetelt elkövetési tárgy (dolog), az elkövetési magatartás (elvétel) és az elkövetési érték (csak kár lehet)- mindegyike hiányzik" - írják a szerzők, akik szerint ebből következik, hogy a 2007-es ügyben "a szabálysértési hatóság és a bíróság is tévesen ítélte meg (és el) az eljárás alá vont személy jogosulatlan Internet használatát lopásként". A szerzők hozzáteszik, hogy a nyílt wifi-hálózathoz való engedély nélküli csatlakozás csalásként sem értékelhető.

Hogyan ellenőrizhetjük, hogy használja-e valaki a wifinket?

Bár ahogy láthattuk, a wifi-hálózathoz való engedély nélküli csatlakozás büntethetősége nem egyértelmű, ez nem jelenti azt, hogy ne származhatna belőle problémánk, ha egy ismeretlen a mi wifinket használja internetezésre. Bár a hazai szolgáltatók a vezetékes internet esetében már kizárólag csak korlátlan adatforgalmat tartalmazó előfizetéseket kínálnak, a sávszélesség csökkenése okozhat problémákat - nem beszélve arról, ha valaki illegális tevékenységet folytat a hálózatunkon.

A legegyszerűbb módja annak, hogy kiderítsük, más is használja-e a wifinket, ha belépünk a router webes kezelőfelületére, és megnézzük, hogy milyen eszközök csatlakoznak a routerünkhöz. A konfigurációs felület eléréséhez szükséges adatok általában fel vannak tüntetve a router alján, de ha nem találjuk, akkor egy Google-kereséssel is könnyedén ki lehet deríteni, hogy mit kell tennünk. A legtöbb készülék esetében a böngésző címsorába a 192.168.0.1 vagy 192.168.1.1 IP-címet kell beírnunk, a felhasználó név és a jelszó pedig - hacsak nem változtattuk meg korábban - általában “admin” vagy “password” lesz. Arról, hogy a felhasználói felületen belül hol találjuk meg a routerhez csatlakozó eszközök listáját, a How to Geek készített egy részletes összefoglalót, amelyben az összes népszerűbb router benne van. Sajnos mivel a router jellemzően csak a hozzá kapcsolódó eszközök MAC-címét mutatja, így ha meg akarunk róla bizonyosodni, hogy nem csatlakozik más is a hálózathoz, kénytelenek leszünk összevetni a listát a wifire csatlakozó eszközeink MAC-címeivel.

Ha ennél valamivel kifinomultabb megoldásra vágyunk, akkor használhatunk olyan tűzfalat is, ami képes megjeleníteni a hálózathoz csatlakozó eszközöket. A How to Geek erre a GlassWire-t ajánlja, aminek a fizetős Pro verziója azt is jelzi nekünk, ha egy új eszköz csatlakozott a hálózathoz. A How Stuff Works a Windowsra és MacOS-re is letölthető Wireless Network Watcher programot ajánlja ugyanerre a célra, emellett ma már számtalan olyan okostelefonra elérhető alkalmazás is van, amivel megfigyelhetjük a wifi-hálózatunkat, mint például az androidos WiFi Thief Detector és az iOS-re letölthető WiFi Guard.

Amennyiben valaki arra gyanakszik, hogy a wifi-hálózatát illetéktelenek is használják, és szeretné ezt megakadályozni, arra a legegyszerűbb mód, ha megváltoztatja a hálózat jelszavát. Ezt szintén a router webes kezelőfelületén tudjuk megtenni, rendszerint a "Wireless" menüpontban.

Ez a cikk eredetileg 2021. 08. 15-én jelent meg a Rakétán.

(Borítókép: Francis Dean/Corbis/Getty Images, EyesWideOpen/Getty Images)

Így állíthatjuk be, hogy ne láthassa bárki, hogy mire kerestünk rá a neten A Google végre jelszóvédetté tette a keresési előzményeinket, csak be kell kapcsolnunk ezt a funkciót.