A háború miatt 2024-ben megszakítja a közös munkát Oroszországgal és Fehéroroszországgal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet

2022 / 06 / 22 / Bobák Zsófia
A háború miatt 2024-ben megszakítja a közös munkát Oroszországgal és Fehéroroszországgal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
A CERN 2024-től, mikor a jelenleg hatályban lévő együttműködési szerződések lejárnak, nem dolgozik együtt tovább a két országgal a szervezet tanácsának döntése szerint.

A CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) megalapításáról szóló okiratot 1953-ban írták alá 12 állam: Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Olaszország, Svájc, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Jugoszlávia és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői. Az ezután következő években a szervezet kiegészült több új taggal, köztük 1992-ben Magyarországgal, valamint megfigyelő státuszban csatlakozott az Egyesült Államok, India (aki időközben partnertaggá vált), Japán és Oroszország is. A megfigyelő státusz miatt ezekkel az országokkal kevésbé szoros a CERN kapcsolata, mint a költségekhez hozzájáruló és a szabályok betartását hivatalosan vállaló tagokkal, de az amerikai és orosz (vagyis korábban szovjet) kutatók már évtizedekkel ezelőtt is aktívan részt vettek a kísérletekben és a moszkvai székhelyű Egyesített Atomkutató Intézet mérnökei és tudósai is számos kutatási munkát végeztek az intézményben.

A jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint az Oroszországgal való együttműködési szerződés 2024 decemberében, a hivatalosan tagként nem csatlakozó, de szintén együttműködő Fehéroroszországgal pedig 2024 júniusában jár le, a CERN Tanácsának június 16-ai döntése alapján ezután a szerződést nem újítják meg, vagyis befejeződik a két országból származó kutatókkal való közös munka az intézményben.


John Adams fizikus 1959. november 24-én egy üres vodkásüveggel a kezében, amelyet a szovjet Egyesített Atomkutató Intézet tudósától, Vlagyimir Nikitintől kapott a CERN részecskegyorsítója, a Protonszinkrotron rekorddöntő kísérletének ünneplésére (Kép: CERN)

"A Tanács felidézi, hogy a szervezetet a második világháború utáni időkben azért alapították, hogy összehozza a nemzeteket és embereket a békés tudományos munkára való törekvés érdekében.

Az egyezmény II.1 cikkelye kimondja, hogy 'a szervezetre nem tartoznak hadászati fejlesztésekkel kapcsolatos munkák'. A szervezet alapértékei mindig is a határokon átívelő tudományos együttműködésre épültek, amely a békét segíti elő. Egy ország agressziója a másikkal szemben azok ellen az értékek ellen valók, amelyeken a szervezet alapul. Ukrajna folytatódó katonai megszállása az Oroszországi Föderáció által, Fehéroroszország segítségével, a szervezet és tagjai számára továbbra is jelentős aggodalom forrása." - írja a CERN a június 16-ai tárgyalásokról szóló jelentésben, ezzel indokolva azt a határozatát, amelynek értelmében március 8-án felfüggesztették Oroszország megfigyelő státuszát, majd március 25-én ennél is szigorúbb intézkedéseket hoztak: beszüntették az orosz és fehérorosz tudományos intézmények támogatását. A legújabb döntés szerint pedig a 2024-ben automatikusan megújuló szerződéseket lezárják, nem hosszabbítják meg, így mindenfajta együttműködésük befejeződhet a CERN-el.

A tudományos együttműködés vége nem csak az orosz és fehérorosz kutatási programok, hanem a CERN számára is veszteséget jelentene, hiszen, ahogy azt a Science is írja, az itt, vagy a CERN-el kollaborációban dolgozó több mint 12 000 tudós között 1000 orosz nemzetiségű található. A közös munkát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet sem becsüli alá, az Egyesített Atomkutató Intézettel kapcsolatban például hosszan sorolják az intézet számos hozzájárulását a kutatási projektekhez, többek között a Nagy Hadronütköztetőhöz és az itt zajló CMS, Alice és Atlas programokhoz köthető tevékenységeiket.

A szervezetnél dolgozó John Ellis elméleti fizikus szerint éppen a CERN alapítóinak a békét prioritásként kezelő hozzáállása indokolná az együttműködés folytatását, elvégre a múlt században, a hidegháborús években az országok közti politikai feszültség és ellenséges hangulat sem vetett véget a programoknak, sőt, a CERN az európai, orosz és amerikai kutatók találkozópontjává vált ebben az időben.

"A személyes véleményem szerint meg kellene próbálnunk fenntartani az együttműködést, ha ez politikailag lehetséges"

- nyilatkozta a Science-nek.

A CERN Tanácsa fenntartja a lehetőséget arra, hogy a dolgok pozitívabb vagy negatívabb irányú alakulása esetén módosítják a hozzáállásukat: a jelentés szerint "a szituációt továbbra is közelről figyeljük és a Tanács készen áll arra, hogy újabb döntéseket hozzon az ukrajnai helyzet alakulásának fényében" - de hogy ez az együttműködés 2024 utáni folytatását vagy ellenkezőleg, akár a mostaninál is szigorúbb intézkedések bevezetését jelenti, egyelőre nem lehet tudni.

(Fotó: CERN)

Kitiltják az orosz tudósokat a CERN újonnan induló kutatásaiból Hiába ítélték el az Ukrajna elleni agressziót orosz tudósok, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tanácsa úgy határozott, hogy az ukrajnai helyzet miatt az újonnan induló kutatási projektekben már nem vehetnek részt.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.