Csaknem hetven éve, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN megalakult. A nemzetközi szervezet még a hidegháború legsötétebb napjaiban is kitartott, azonban a február 24-én kirobban orosz-ukrán háború évtizedek óta nem látott feszültségekkel terheli az együttműködést – számolt be róla a Gizmodo.

A CERN-nek dolgozó ukrán tudósok a napokban már felszólították a szervezetet, hogy zárják ki Oroszországot és az orosz tudósokat a közös munkából. A nagyjából 12 000 kutatót számláló CERN tudósai közül nagyjából 40 szakember ukrán, míg az orosz tudósok száma több mint 1000, azaz nagyjából a CERN összes kutatójának a 8%-át teszik ki. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Ukrajna a CERN társult tagja, ami azt jelenti, hogy bár nincs képviselői a tanácsban, fizet tagdíjat. Oroszország ellenben – hasonlóan az Egyesült Államokhoz – csupán megfigyelő nemzet, amely nem fizet semmilyen tagdíjat, ugyanakkor jelentősen hozzájárul bizonyos kísérletekhez.

A CERN-nek dolgozó orosz tudósok március negyedikén kiadtak közösen egy nyílt levelet, melyben kifejezik együttérzésüket Ukrajnával, továbbá elítélik az orosz agressziót, azonban úgy tűnik, hogy ez nem talált megértő fülekre a szövetségben: a CERN tanácsa ugyanis úgy határozott, hogy Oroszországot és az orosz tudósokat szankcionálni kell. A CERN tanácsa úgy határozott, hogy

• a CERN támogatni fogja az ukrán kutatókat és kutatásokat a nagyenergiájú fizika területén;

• az Orosz Föderáció megfigyelői státuszát további értesítésig felfüggesztik;

• a CERN nem fog a továbbiakban újabb kutatásokat elkezdeni orosz kutatók részvételével;

• a jelenleg tartó közös kutatásokat azonban még nem függesztik fel.

A szervezet tanácsa, a CERN Council az együttműködés 23 tagállamából delegált két-két küldöttből áll. Oroszország egyike volt annak az öt entitásnak, amelyek megfigyelői státuszúak voltak a CERN-ben, az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió, a Joint Institute for Nuclear Research (amely Oroszországban van) valamint az UNESCO mellett.

A tudományos élet is megszenvedi a háborút

Az orosz-ukrán háborúnak az emberi áldozatokon túl több tudományos program és együttműködés is kárát látta: napokkal a háború kezdete után hazarendelték az orosz személyzetet a francia Guyanában található európai űrkikötőből; veszélybe került a Nemzetközi Űrállomás is, melynek a lezuhanását, illetve a darabokra szedését is belengette már a Roszkozmosz, továbbá az ExoMars-küldetés is minimum két évet fog késni a konfliktus miatt. Ezen kívül leállították az egyik legfejlettebb röntgenteleszkóp működését is. A háború elhúzódását maga az űrutazás egésze is megszenvedheti – erről egy korábbi cikkünkben már bővebben is írtunk.

Az ukrajnai háború hatása az űrutazásra A Nemzetközi Űrállomás sorsa többé-kevésbé stabilnak látszik, de ezen kívül is rengeteg az összefonódás Oroszország és akár amerikai magánvállalatok között. Mit hozhat a jövő, ha a kapcsolatok végérvényesen megromlanak?

Az orosz támadást követő szankciók mértékében azonban korántsem teljes az egyetértés: míg a tech-cégek és a közösségi oldalak, valamint egyes pénzügyi szolgáltatók is egy emberként léptek fel és szankcionálták az orosz felhasználóikat, a nagyobb kriptotőzsdék közül azonban páran megtagadták a kollektív szankciók bevezetését, mivel szerintük ezekkel olyan orosz embereket is büntetnek, akik nemhogy nem választották Putyint, de ugyanúgy ellen vannak a politikájának és a háborúnak, mint sokan mások. Azt is érdemes megjegyezni, hogy jelenleg Oroszországot annyi informatikai cég bojkottálja, hogy már fontolóra vették a kalózszoftverek legalizálását is.

(Fotó: Getty Images)

Részletes térképen követhetők az Ukrajnában zajló események Oroszország csütörtök reggel megtámadta Ukrajnát, a Live Universal Awareness Mapen pedig közel valós időben követhető, hogy mi történik az országban.