A csillagászok egy olyan égi különlegességre bukkantak, amilyenre eddig még nem volt példa: egy rejtélyes objektumra, amely új megvilágításba helyezheti a galaxisok születését és a világegyetem legkorábbi korszakának fejlődését. A NASA a Cloud–9 nevet adta a furcsa képződménynek, amely valójában egy csillag nélküli, gázban gazdag hidrogénfelhő, és amelyet döntően sötét anyag tart össze. Bár az objektumot már három évvel ezelőtt észlelték, csak most, a Hubble űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően sikerült minden kétséget kizáróan megerősíteni, hogy egyetlen csillag sem található benne.

A Cloud–9 nagyjából 14 millió fényévre fekszik a Földtől, és a kutatók szerint akár a világegyetem legkorábbi időszakából fennmaradt „kozmikus fosszíliának” is tekinthető. Magját semleges hidrogén alkotja, átmérője megközelítőleg 4900 fényév, tömege pedig körülbelül egymillió Napénak felel meg, emellett hatalmas mennyiségű sötét anyagot tartalmaz, a becslések szerint mintegy ötmilliárd naptömegnyi láthatatlan anyag uralja a szerkezetét.

Nem véletlen, hogy a kutatók a Cloud–9-et a „sötét világegyetem ablakaként” emlegetik. A sötét anyag közvetlen megfigyelése ugyanis rendkívül nehéz, mivel nem bocsát ki fényt, ez az objektum azonban ritka lehetőséget kínál arra, hogy egy olyan struktúrát vizsgáljanak, amelyben a sötét anyag ilyen szinten dominál.

Az ilyen típusú felhők minden jel szerint olyan sötétanyag-halmazok, amelyek nem tudtak elegendő gázt összegyűjteni ahhoz, hogy csillagok szülessenek bennük. Ezeket a „meghiúsult galaxisokat” a csillagászok eddig csupán elméleti modellekben feltételezték, most azonban először sikerült egyet minden kétséget kizáróan azonosítani a megfigyelések alapján.

Alejandro Benitez-Llambay, a milánói Milano–Bicocca Egyetem kutatója szerint a tudomány sokszor éppen a kudarcokból tanul a legtöbbet. Ebben az esetben is a csillagok teljes hiánya szolgáltatja a legerősebb bizonyítékot arra, hogy az elméletek helytállók. A felfedezés arra is utal, hogy az univerzumban számos hasonló, rendkívül halvány és nehezen észlelhető objektum rejtőzhet, amelyeket a fényes csillagok és galaxisok egyszerűen „eltakarják” a szemünk elől.

(Forrás: Space.com, fotó: NASA, ESA. G. Anand (STScI), and A. Benitez-Llambay (Univ. of Milan-Bicocca); Image processing: J. DePasquale (STScI))

Ez is érdekelhet:

Tízezer fényévre akkora csillagrobbanás várható, ami a Föld nappali egén is szabad szemmel látható lesz A Tejútrendszer egyik legvadabb csillagpárja a végjáték felé száguld, hamarosan elérkezik a látványos befejezéséhez.

Egészen meglepő, mennyire beleszól a Mars a Föld éghajlatába A Föld klímáját finom, de könyörtelen kozmikus ritmusok vezérlik, kiderült, hogy Marsnak is kulcsszerep jut ebben, méghozzá sokkal nagyobb, mint eddig gondoltuk.

A James Webb űrteleszkóp rögzítette egy 13 milliárd évvel ezelőtti szupernóva fényét A James Webb űrteleszkóp minden eddiginél régebbi szupernóvát fedezett fel.