A James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél régebbi, valaha megfigyelt szupernóva fényét örökítette meg:

a robbanás fénye mintegy 13 milliárd évvel ezelőttről érkezik, vagyis mindössze 730 millió évvel az ősrobbanás után történt eseményt látunk

– ez az objektum jócskán túlszárnyalta a korábbi csúcstartót, amely „csak” 1,8 milliárd évvel az ősrobbanás után robbant fel.

Az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a (7,3-as vöröseltolódású) szupernóvát egy rendkívül erős gamma-kitörés (GRB), a GRB 250314A kísérte – ezek a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás után –, ami egy nagy tömegű csillag pusztulására, sőt akár egy csillagtömegű fekete lyuk megszületésére is utalhat. Andrew Levan, a hollandiai Radboud Egyetem és a brit Warwicki Egyetem kutatója szerint mivel az első egymilliárd évből mindössze néhány ilyen gamma-kitörést sikerült eddig észlelni (az elmúlt 50 évben), ezért ez az esemény kivételesen ritka és izgalmas.

Az űrteleszkóp még a szupernóva halvány gazdagalaxisát is azonosította, amely ugyan csak néhány pixelen látszik, mégis sokat elárul a korabeli kozmikus környezetről. A spektruma meglepően hasonlít a mai szupernóvákéhoz és a csillag tömege sem tér el jelentősen a modern óriásokétól, de a kutatók szerint a nehéz elemekben szegény ősi univerzum miatt finom, ám fontos különbségek is rejtőzhetnek benne.

A megfigyelés azt is bizonyítja, hogy a Webb segítségével már akkor is képesek vagyunk egyedi csillagokat azonosítani, amikor az univerzum csupán jelenlegi korának nagyjából öt százalékánál járt.

(Forrás: Space.com, fotó: NASA, ESA, CSA, STScI, Andrew Levan (Radboud University); Image Processing: Alyssa Pagan (STScI), nyitókép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

145 fényévre történt valami, ami megmutatta, milyen sors vár a Földre és a Naprendszerünkre A csillagászoknak sikerült megfigyelniük egy halott csillag „utolsó vacsoráját”, ami egyfajta időutazás a Naprendszerünk jövőjébe.

Megpillanthatták az univerzum legelső csillagjait A csillagászok most először gondolhatják komolyan, hogy sikerült megpillantaniuk az úgynevezett első csillagnemzedéket.

Furcsa képződményt fedeztek fel Észak-Amerika alatt 200 kilométeres mélységben Egészen különös anomáliát azonosítottak a kutatók az Észak-Amerikába az Appalache-hegység alatt.