Öt mondatban: mi az a cloud gaming és mi köze anyósom lexikonjaihoz?
Öt mondatban: mi az a cloud gaming és mi köze anyósom lexikonjaihoz?
2019 / 11 / 10 / Pőcze Balázs
Anyósom költözött, a család pedig segített dobozolni. Én ilyen helyzetekben mindig a monoton, nehezen elrontható feladatokat kapom, így persze most is könyveket pakoltam, nehéz összetörni őket és nem jönnek ki a térgeometria hiányosságaim. A kedvenc polcom az volt, amin a Révaik álltak: sok ugyanakkora tárgy, tökéletesen csomagolhatóak agy nélkül is. És mivel a pakoláshoz nem kellett az agyam, másra kellett használnom: azon merengtem, hogy a konzoljainkat vajon meddig kell majd ugyanígy, csak nagyobb körültekintéssel be- és kicsomagolgatnunk, ha költözünk.

1. Az, hogy hogyan játszunk, mindig változik. Csak nem túl gyorsan.

Amikor több körös oda-vissza bringázás, monitort is elnyelni képes hátizsák, meg jó sok méter kábel kellett ahhoz, hogy LAN partykat tudjunk rendezni, nehezen voltunk meggyőzhetőek arról, hogy az épp még faxmodemen pötyörésző internet lesz olyan gyors, hogy valóban élvezhető minőségben játsszunk ne csak a szomszéddal, de a szomszéd országgal vagy kontinenssel. Aztán valahogy így lett, a mai Fortnite generáció pont annyira hiszi el az online multiplayer mode nélküli világot, mint azt, hogy léteztek telefonok, amik állandóan a falba voltak dugva és nem volt rajtuk kamera.

2. Miért lenne otthon játékgépem, ha a vonal túlvégén ott egy sokkal erősebb, amit használhatok?

Azon pláne nagyot néztünk volna, hogy nem is kell megvennünk a drága gépet - ahhoz ott vannak egy szolgáltató szerverei a vonal túloldalán. Nem kell feltétlenül megvennünk a játékokat sem - bérelhetjük őket ugyanonnan. Márpedig ez a cloud gaming ígérete: annyira gyors lett és lesz az internet, hogy csak az irányító és a megjelenítő eszköz, vagyis a kontroller és a monitor kell, hogy nálunk legyen. Az igazi matek a szerverparkokban, a felhőben zajlik majd, tőlünk csak az megy be, hogy hátra - le - hátra - nagy ütés, vissza meg a képek jönnek, nagy felbontásban, másodpercenként jó sok, az ellenfél letépődő arcáról.

3. Már itt is van, még nincs is itt

Az Nvidia és a Sony jó hat éve, de már a Google is legalább három éve keresi a megoldást arra, hogy megszabadítson minket a hardvervásárlás nyűgjétől - és persze elkezdjen kiszámítható, havi bevételt termelni, amit a befektetők és a piacok jobban kedvelnek, mint az eddigi, kiszámíthatatlanabb modellt.
Egyelőre az álmodozások és az ígéretek korában vagyunk: a Nintendo kivételével minden nagy játékvállalat és a Google felvázolta már a saját vízióját azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogunk tudni a lakásunkban lévő konzol nélkül is elképesztő minőségű játékokkal játszani, de ennél tovább érdemben csak mostanában jutnak. A PlayStation Now már több országban is fut, a Microsoft xCloudjának nemrég indult a publikus tesztelése, a Google Stadia november 19-én indul el teljes gőzzel.

4. Nem lassú? Nem ronda?

Ahogy eddig a hardver teljesítménye volt a játék Achillese, mostantól alapvetően az internetkapcsolat lesz az - a Sony szerényen 5 Mbps-t kér a PS Now-hoz, a Google már éhesebb, és 10-et vár el az alacsonyabb felbontású, 35-öt a kimaxolt minőségért. A túloldalon közben bőszen fejlesztik a gépeket - a Microsoftnál egyelőre Xbox One S-ek futnak, vagyis tényleg olyan, mintha kölcsönkérnénk egy amúgy százezer forintos gépet, de jövőre már gyorsabb gépekkel, rövidebb töltési időkkel fog működni a szolgáltatás. Aztán az igazi meglepetések majd akkor jönnek, amikor nem négy-öt-hat évet várunk egy nagyobb frissítésre, hanem egyszerűen betesznek pár új vasat a szerverparkjaikba, nekünk nem is szólnak, de valahogy minden szebb és gyorsabb lesz.

5. Kit válasszak? Miért fogok fizetni? Hogyan? Mennyit?

Egyelőre itthon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szerencsétlen helyzetben vagyunk, mert nincs min dilemmáznunk, még a Now sem elérthető nálunk, csak egy határral nyugatabbra. Sebaj, legalább lesz ideje kiforrnia az üzleti modelleknek és az első tapasztalatoknak: nagy kérdés például, hogy a Google Stadiaé (vedd meg a játékot, amivel játszani akarsz, amúgy ingyenes a szolgáltatás), vagy mondjuk a Sonyé (fizess havi háromezer forintot és válogass szabadon párszáz játék közül) lesz a befutó. Biztosnak csak az tűnik, hogy a mostani gépeink a Révaik sorsára fognak jutni, ha nem is előbb, de utóbb mindenképp.

Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.