India ősi tudománya, a több mint ötezer évre visszatekintő ájurvédikus gyógyászat egyszerre filozófia, tudomány és vallás, ötvözi az emberi testről, lélekről és természetről szóló tudást egy holisztikus szemléletű rendszerré, mely régóta segít az ország (és más országok) lakóinak megtalálni az egészséges életmódhoz vezető utat. Az ájurvéda azonban elsősorban  gyógynövények, masszázsok, személyre szabottan felépített, az egyén alkati sajátosságait figyelembevevő kezelések alkalmazására épül, ezt pedig nehéz integrálni a modern orvostudomány laboratóriumokban zajló, robotokat, génmódosítást, neurális hálózatokat bevető, precíz világába.

Indiában azonban éppen ezzel próbálkoznak

A hatalmon lévő kormánypárt, a Bharatiya Janata Párt (BJP) és az ország elnöke, Narendra Modi, a “tegyük Indiát újra naggyá” misszió keretében a tradicionális hindu szemlélet felvirágoztatásán dolgoznak, mellyel megpróbálják végleg maguk mögött hagyni a brit gyarmatosítás régmúlt emlékét és inkább a sajátos, helyi jellegzetességekre építeni az ország gazdaságát és kultúráját.

A terv azonban nem mindig talál jó fogadtatásra

Néhány napja ötszáz összegyűlt aláírással nyújtottak be petíciót a tudósok online levél formájában, melyben felszólították a kormányt, hogy vonja vissza azt a felhívását, melyben az egyedi tulajdonságokkal bíró, a hinduizmusban szentnek tartott tehenekből származó vizelet, trágya és tej gyógyszerészeti alkalmazására irányuló vizsgálatok megkezdésére sürgeti az ország szakembereit. A tiltakozók attól tartanak, hogy a pszeudotudományok ingatag talajára merészkednek ezzel a lépéssel, ahogy Aniket Sule, a Homi Bhabha Centre for Science Education egyik tagja fogalmazott: “Be kellene bizonyítaniuk, hogy van értelme lefolytatni ezeket a kutatásokat, mielőtt pénzt ölnének bele.” A szóban forgó felhívás február 14.-én látott napvilágot, és része egy nagyobb finanszírozási programnak, melyet a Technológiai és Tudományos Minisztérium, valamint az Ájurvéda, Jóga és Naturopátia, Unani, Siddha, Sowa Rigpa and Homeopátia Minisztériuma (AYUSH) és egyéb kormánytestületek hívtak életre. Több kutatási témát jelölnek meg prioritásként:

• Cowpathy (avagy tehén-gyógyszerészet), amely a szarvasmarhákból származó termékek gyógyászati lehetőségeivel foglalkozik, beleértve a rák és diabétesz elleni gyógyszerek fejlesztését
• Tehéntermékek használata a mezőgazdaságban (például rovarölőként)
• Szépségápolásban, háztartásban alkalmazott termékek: sampon, szappan, tisztítószerek
• A tej előnyös tulajdonságait, tápértékét vizsgáló kutatások

A fő cél a tisztán őshonos indiai tehenek különleges tulajdonságainak vizsgálata. A tudósok szerint azonban ez előre vetíti annak feltételezését, hogy a fiziológiai állapota egy kiválasztott fajtának felülmúlja a többiét, amely már önmagában tudománytalan hozzáállás. A problémát súlyosbítja, hogy a tudományos kutatások egyébként is alulfinanszírozottak az országban, az állami támogatások késve érkeznek, hátráltatva a kutatási programokat. Ilyen szűkös anyagi körülmények között pedig “aktívan vázolni ilyen kétséges tervek ajánlatát, még felháborítóbb.” - olvasható a levélben.

De vannak, akik szerint a kutatások segítenék a már létező tehén-melléktermék biznisz ellenőrzését is

Indiában ugyanis a különböző mellék-, illetve végtermékekből készülő kozmetikumok, tisztítószerek és egyéb mindennapi használati termékek nagyon is népszerűek. A Cowpathy nevű cég alapítója, Umesh Soli első négyezer szappanját a 2012-es ISKCON-on, a Krisna-Tudat Nemzetközi Társaságának éves gyűlésén adta el, a cég presztízse azóta pedig folyamatosan felfelé ível, mostmár több mint tizenhárom országba importálnak, beleértve az Egyesült Államokat is. Eleinte nehéz volt megfelelő mennyiségű alapanyagot, vagyis tehéntrágyát és vizeletet beszerezni a gyártáshoz, de az ISKCON egyik ökofalujának telepéről végül sikerült hozzájutni a megfelelő minőségű és mennyiségű anyaghoz. A végeredményt Bioblissnek (Bioáldás) keresztelték, és megkezdték a termékpaletta kiszélesítését.

Borotvahabok, mosogatószappanok, fogkrémek, arctisztítók készültek, mind vizeletből és trágyából.

A Cowpathy Orange Peel nevű szappan összetétele például a következő: 23 % trágya, 6 % vizelet, 78 % első osztályú szappan, 2.5 % narancshéjpor és narancsolaj. A vásárlók eleinte fenntartásokkal kezelték a sajátos illatokat, azonban Umesh szerint az Uttarakhandban és Himachal Pradeshben lévő üzemeikben megfelelő kezelésen esnek át a alapanyagok, valamint különféle parfümöket is adnak a kész termékekhez. Az üzlet kölcsönösen jövedelmező a gyártóknak és a gazdáknak is, elvégre a jó minőséghez jó egészségnek örvendő állatokra van szükség, így a Cowpathy rendszeresen fizet a gazdáknak. “Hét kiló trágyát gyűjtünk be naponta minden istállóból. Nem akarom ingyen használni a hulladékot, így fizetek a tulajdonosnak, hogy tartsa jól a szarvasmarhákat.” - mondta Umesh.

A jövőben pedig következhet a rákgyógyszerek fejlesztésére irányuló kutatások beindítása, ugyanis az országban már most léteznek a témával foglalkozó tanulmányok és tudományos publikációk, a finanszírozás tervezett növelésével pedig a cowpathy újabb lökést kaphat és még inkább fókuszba kerülhet az országban.

(Forrás: Sciencemag, Fotó: Getty, Facebook/Cowpathy, Flickr/twiga_swala)