Csak a földi körülmények között képzelhető el az élet az Univerzumban?

2020 / 05 / 09 / Felkai Ádám
Csak a földi körülmények között képzelhető el az élet az Univerzumban?
Amikor életre alkalmas planétákat keresünk, mindig a földi körülmények, például a bolygónkéhoz hasonló összetételű légkör megléte (vagy egykori megléte) lebeg a kutatók szeme előtt. Egy új kutatás szerint könnyen lehet, hogy ez hibás hozzáállás.

Egy új tanulmány szerint az élet akár 100 százalékban hidrogént tartalmazó légkörben is előfordulhat. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy szögegyenesen másként gondolkozzunk arról, hogy merre felé is nézelődjünk, ha élőlényeket szeretnénk találni.

A kísérletre, melyre a fent említett tanulmány épült, Sara Seager, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) asztrofizikusa és bolygókutatója vezetésével került sor. A tudósok Escherichia coli vagy más néven: E. Coli baktériumot (ennek a veszélytelen törzsei megtalálhatók egyébként az ember bélcsatornájában is) és élesztőt helyeztek kizárólag hidrogént tartalmazó atmoszférába.

Összehasonlításképp: Földünk nitrogénben gazdag légkörében a hidrogén molekula előfordulása kevesebb, mint egy az egymillióhoz.

Seager a Space.com-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a kísérlettel az volt a célja, hogy felhívja a kutatók figyelmét, a bolygók akár szélesebb spektrumán is előfordulhat az élet. Mindezzel szerinte egyébként a biológusok tisztában vannak, hiszen megtanulták, hogy a hidrogén egyetlen élőlény számára sem mérgező, tehát elviekben előfordulhat élőlény akár hasonlóan szélsőséges összeállítású légkörben is.


E. Coli

A csillagászok ezzel szemben nem igazán tudják ezt, vagyis a kísérlet a maga tömör egyszerűségében arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy az élet a legmeglepőbb helyeken is felbukkanhat.

Elképzelhető ugyanis, hogy a csillagászok kizárnak az életre alkalmas planéták halmazából olyan exobolygókat, melyeken pedig élhetnek különböző lények.

A vizsgált mikrobák egyébként lassabban fejlődtek, mint tették volna a földi atmoszférában. Az E. Coli esetén a különbség egyszámjegyű, az élesztő viszont néhány százszor lassabban fejlődött. Mindez persze nem meglepő, hiszen mindkét mikroba az oxigén hiányában kizárólag a fermentációra hagyatkozhatott, ez viszont nem nyújt annyi energiát.

A kísérlet természetesen a lehető legszélsőségesebb állapotot modellezte, és a kutatók sem számítanak arra, hogy kizárólag hidrogént tartalmazó légkört találjanak a világűrben valahol. Ugyanakkor olyan exobolygó előfordulhat, amelynek az atmoszférája gazdag ebben a molekulában.

Ráadásul mivel a hidrogénben dús légkör vastagabb és kiterjedtebb, mint a földi atmoszféra, ezért bizonyos megfigyelési technikákkal ezeket a bolygókat kiszúrni is könnyebb. És ezek szerint az élet utáni kutatás szempontjából érdemes a hasonló planétákra is figyelni.

(Kép: Wikipedia)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.