A Nature szakmai folyóiratban múlt szerdán megjelent tanulmány szerint az UC San Francisco Dr. Edward F. Chang által vezetett laboratóriumának kutatói a 47 éves, Ann névre hallgató nő agyába ültettek elektródákat, aki egy 18 évvel ezelőtt kapott stroke miatt mindeddig csak a nyakizmai mozgatásával tudott kommunikálni a külvilággal, rendkívül lassan és körülményesen - írja a hírről beszámoló Fortune.

Az egyetem kutatói 253 elektródát ültettek a nő agykérgébe, amely képes érzékelni, hogy a páciens agya milyen utasítást adna a nyelvnek, az állkapocsnak, a gégének és az arcizmoknak, ezt pedig egy mesterséges intelligenciával ellátott, nagy teljesítményű számítógépnek továbbítva képesek reprodukálni nem csak a beszédet, de az arcmimikát is. Az UC San Francisco kutatói egy több hetes folyamat keretében egy 1024 szóból álló szótárat hoztak létre, emellett egy korábbi esküvői videó alapján nem csak Ann hangját, de az arcát is reprodukálták virtuálisan, aki így a digitális képmása segítségével tud megszólalni.

Mivel a rendszer nem a szavakat, hanem a nyelv legkisebb építőkövének számító fonémákat érzékeli, így majdnem olyan gyorsan működik, mint ahogy egy ép ember beszél: Ann a gépek segítségével nagyjából 80 szót képes kimondani percenként, míg az átlagos beszédtempó az adott nyelvtől függően valahol 100 és 150 szó között van.

Ahogy fentebb írtuk, a technológia egyelőre a klinikai tesztelés fázisában tart, ami azt jelenti, hogy Ann is csak a tesztek keretében használhatja az eszközt, az egyetem idegsebészeti tanszékének vezetője, Dr. Edward F. Chang viszont azt reméli, hogy a tapasztalatok alapján hamarosan sikerül kifejleszteniük egy olyan rendszert, amit széles körben használhatnak a betegek. Kaylo Littlejohn, a tanulmány egyik szerzője szerint erre akár egy évtizeden belül sor kerülhet, viszont ehhez még számos problémát kell megoldaniuk: a jelenlegi rendszer vezetékekkel kapcsolódik a számítógéphez, ami nyilvánvalóan erősen korlátozza a felhasználási lehetőségeket, qemellet a számítógépnek sokkal kisebbnek kell lennie, hogy azt a betegek bárhova magukkal vihessék.

Ahogy azzal korábban már több cikkben foglalkoztunk, az agy-számítógépek területén már ma is számtalan kutatás zajlik, amelyben a Kaliforniai Egyetem kutatói is élen járnak: az UC Berkeley kutatói nemrég például emberek neurális jelei alapján reprodukálták a Pink Floyd leghíresebb számát, tavaly pedig mi is beszélgettünk az egyetem egyik kutatójával, aki szerint a jövőben már nem is elektródákkal, hanem az agyunkba juttatott nanorobotokkal fogunk rácsatlakozni a számítógépekre.

(Borítókép: Noah Berger/UCSF)