Csillagászok rátaláltak az eddigi legnagyobb rádiógalaxisra, ami tizenhat millió fényév hosszúságban nyújtózik az űrben

2022 / 02 / 17 / Bobák Zsófia
Csillagászok rátaláltak az eddigi legnagyobb rádiógalaxisra, ami tizenhat millió fényév hosszúságban nyújtózik az űrben
Az eddig detektált legnagyobb kiterjedésű galaxist a mitológiai Alküóneuszról nevezték el a csillagászok, a vizsgálatával pedig azt szeretnék jobban feltérképezni, hogy mi vezethet a ritkán előforduló óriás rádiógalaxisok kialakulásához.

A páneurópai LOFAR (Low-frequency Array) teleszkóphálózat méteres hullámhosszú interferométerei jelentik az egyik legnagyobb segítséget az óriás rádiógalaxisok megfigyeléséhez, amelyekből eddig körülbelül ezret fedeztek fel a kutatók. Ahhoz, hogy egy rádiógalaxist az óriás kategóriába lehessen sorolni (a másik két osztály a törpegalaxisok és az elliptikus galaxisok, ahová a Tejútrendszer is tartozik), az általánosan elfogadott meghatározás szerint a kivetülésének hossza meg kell hogy haladja a 0,7-1 megaparszeket (egy megaparszek 3,26 millió fényévnek felel meg). Két megaparszeknél hosszabb óriás rádiógalaxisból egyelőre csak százat ismernek a kutatók, három megaparszeket meghaladó méretűből pedig mindössze tízet jegyeztek fel eddig. Az igazán hatalmas, öt megaparszeket megközelítő hosszúságú galaxist eddig csak egyet találtak a csillagászok, egészen idáig.

Egy brit, francia és holland kutatókból álló nemzetközi tudóscsapatnak a LOFAR teleszkópokból származó adatok elemzésével sikerült felfedezni azt a minimum 4,99 megaparszekre, több mint 16 millió fényévnyire nyúló galaxist, amit az eddigi legnagyobb óriás rádiógalaxis a megfigyelt objektumok között. Az ókori görög isten, Uránusz fiáról elnevezett Alküóneusz a központját alkotó galaxismag és fekete lyuk mellett rendkívüli távolságba kinyúló plazmakilövellésekből és úgynevezett lebenyekből áll, amelyek a szokásosnál jóval hosszabbak és halványabbak, vagyis kisebb sűrűségűek, mint a korábban megfigyelt hasonló struktúrák.


A Hercules-A galaxis

A kutatók az óriásgalaxisok vizsgálatával arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy a középpontban található fekete lyukak hogyan hoznak létre ilyen messzire ható plazmanyalábokat, az Alküóneusz alaposabb vizsgálata pedig közelebb hozhatja a tudósokat a galaktikus események megértéséhez.

A mérések szerint a galaxis plazmakilövellései ugyanis nagyon alacsony sűrűségű közegben terjednek, ami részben magyarázatot adhat különleges hosszúságukra, amit egyébként a galaxis és a fekete lyuk mérete nem indokolna.

"A geometrián túl Alküóneusz és a gazda galaxisa gyanúsan hétköznapi: az összes alacsony frekvenciájú fényerő-sűrűség, csillagtömeg és fekete lyuk tömeg mind alacsonyabb, bár hasonló, mint a közepes óriás rádiógalaxisok esetében."

- írják a kutatók tanulmányukban. - "Így a nagyon masszív galaxisok vagy fekete lyukak nem szükségesek ahhoz, hogy óriásokat alakítsanak ki, és, ha a megfigyelt állapot a forrását reprezentálja az élettartama alatt, akkor a magas rádiósugárzás sem szükséges."

A Tejútrendszer a maga 100-400 milliárd csillagával és 100 000 fényév hosszával eltörpül a hatalmas Alküóneuszhoz képest, de a többi galaxis sem ér a nyomába, a 2007-ben felfedezett, akkor a legnagyobbnak plazmakilövellésnek tartott J1420–0545-öt például 4,69 megaparszek hosszúságúnak mérték. A kutatás még nem ért véget, az óriás rádiógalaxisok számtalan titkot rejtenek és a kialakulásuk mikéntje még nem világos a kutatók előtt. Ahogy azt a mostani kutatásban résztvevő Leiden Egyetem csillagászai írják:

"Az, hogy mi adja az Alküóneusz rekord hosszúságát, egyelőre rejtély marad [...]

Az elkövetkező időkben a csapatunk azt vizsgálja majd, hogy a rádiógalaxisok környezete magyarázatot ad-e az óriások növekedésére."


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.