A terroristák - vagy beszállítóik, a csempészek - által mozgatott nukleáris anyagok érzékelésének képessége hatékony neutrondetektorokkal kritikus jelentőségű bármely nemzet biztonságának szempontjából, gondoljunk csak az ilyen eszközökkel elkövethető terrorcselekményekre: piszkos bomba, ivóvízbázisok és táplálékforrások elszennyezése.
A piszkos bombákat potenciális pusztító erejük miatt tömegpusztító fegyvernek tekintik. Mivel a radioaktív anyagok bomlása során szabad neutronok keletkeznek, így a neutrondetektorok alapvető eszközök felderítésükben.
A jelenleg alkalmazott vezető neutrondetektáló technológiák között He-gázzal töltött arány-számlálókat és fény-szcintillátorokat találunk, a termikus sebességre lassított neutronokhoz (thermal neutron). A félvezetők ugyanakkor ma már lehetőséget kínálnak a következő generációs neutrondetektorok megépítésére, amelyek versenyezhetnek a meglévő detektorokkal, vagy akár felül is múlhatják azokat.
Mercouri Kanatzidis a Northwestern Egyetemről, elmondta: „Az emberek már hosszú ideje gondolkodnak a félvezető neutrondetektorokról. Az ötlet jelen volt, de senkinek nem volt megfelelő anyaga hozzá.”
Amikor a nehéz elemek, például az urán vagy plutónium bomlanak, atomjaik neutronokat bocsátanak ki a magukból. A legtöbb neutrondetektor úgynevezett szcintillátor, amely úgy működik, hogy érzékeli a kibocsátott neutronokat, majd fényt bocsát ki, hogy figyelmeztesse a felhasználót. Ez az új félvezető nem bocsát ki fényt, hanem közvetlenül érzékeli a neutronok által indukált elektromos jeleket. A biztonságtechnikai alkalmazások mellett a neutrondetektorokat a sugárzásbiztonság-iparban, a csillagászatban, a plazmafizikában, az anyagtudományban és a krisztallográfiában is használják.
Radioaktív bomlás és az új félvezető
A Northwestern University és az Argonne National Laboratory kutatói most egy olyan új anyagot hoztak létre, amely elérhetővé teheti a neutrondetektorok új osztályát. A kifejlesztett félvezető alapú érzékelő képes elnyelni a neutronokat, és könnyen mérhető elektromos jeleket generálni.
A detektor rendkívül hatékony és stabil, és mind kis méretű, terepi ellenőrzésekhez használt hordozható eszközökben, mind az olyan masszívabb detektorokban felhasználható, amelyekben kristálysort használnak.
Mivel kiválóan elnyeli a neutronokat, a lítium gyorsan a legígéretesebb anyaggá vált a neutrondetektáló eszközök számára. Ám a lítium félvezetőbe való integrálása és stabilizálása (a lítium morzsolódik, amikor vízzel érintkezik) nem volt egyszerű történet.
A sikerhez a tudósoknak meg kellett találniuk az anyagok megfelelő kombinációját, és végül létrehoztak egy már funkcionális eszközt, amely a lítiumot is stabil állapotban tartja. Új anyaguk a “lítium-indium-foszfor-szelén” rétegzett szerkezetű, és lítium-6 izotóppal van dúsítva.
Kanatzidis elmondta: „A kristályszerkezet különleges. A lítium a rétegek között helyezkedik el, így a víz nem érheti el. Ez az anyag nagyon fontos tulajdonsága.”
Az új félvezető neutrondetektor egy nanoszekundumon belül akár egy gyenge forrásból is képes felismerni a termikus neutronokat. Ezenkívül képes megkülönböztetni a neutronokat a másfajta nukleáris jelektől, például a gammasugaraktól.
Ez elejét veheti a hamis riasztásoknak, továbbá, mivel nagyon nagy mennyiségű lítiumot tartalmaz, így az anyag kisebb része képes elnyelni ugyanolyan mennyiségű neutront, mint egy jóval méretesebb, hagyományos technológiájú eszköz. Ennek köszönhetően a készülék méretét sikerült a kézben tartható méretkategóriába csökkenteni.
Kanatzidis azt mondta: „Fontos, hogy különböző méretű neutrondetektoraink legyenek, és minél többféle lehetséges méretben, mint például ez az új félvezető-készülék. Akkorára is szükség lehet, mint egy fal, ahol egy teherautó el tud mellette haladni, de kisebbek is kellenek, amelyek hordozhatók a terepen végzett ellenőrzésekhez.” A tanulmány a Nature folyóirat január 16-i számában jelent meg.
(Forrás: Techexplorist Képek: Pikrepo, NU)