A világ jelentős részén nagyot csökkent a várható élettartam tavaly, de van egy ország, ahol rendületlenül tovább nő

2021 / 08 / 09 / Bobák Zsófia
A világ jelentős részén nagyot csökkent a várható élettartam tavaly, de van egy ország, ahol rendületlenül tovább nő
Magyarországon több mint fél évvel, Európa sok országában és az Egyesült Államokban másfél évvel is csökkent a születéskor várható élettartam, de Japánban a második világháború óta kitartóan növekszik, vajon hogy csinálják?

A születéskor várható élettartam egy hipotetikus szám, amely tulajdonképpen nem azt jelzi, hogy egy adott évben született emberek pontosan hányadik életévükben fognak elhunyni, hanem egyfajta lenyomatát adja annak az évnek a halálozási tendenciájáról, és bemutatja, hogy, amennyiben a körülmények semmiben nem változnának, nagyjából mire lehetne számítani az átlagos életkort illetően. A valódi világ azonban nem így működik, az emberek életkörülményei folyamatosan változnak, ezzel együtt a halálozási ráta is módosul és a várható élettartam ennek megfelelően minden évben más és más, de általában pozitív irányba mutat, tehát növekedik.

Ezt a tendenciát megszakíthatják háborús időszakok, de az egészségügyi ellátás javulása, a jobb életkörülmények, az élelmiszerekhez, gyógyszerekhez való hozzáférés könnyebbsége és még sok más tényező miatt a legtöbb ország lakosai egyre tovább élnek.

A 2020-as év azonban nem várt statisztikákat produkált: a járvány miatt olyannyira megnőttek a halálozási mutatók, hogy még a jobb módú országokban is jelentősen visszaesett az átlagos várható élettartam.

Akár másfél évvel is, ami sok helyen a második világháború óta nem látott negatív változást jelent.

Európában az Eurostat adatai szerint a legjelentősebb visszaesés Liechtensteinben figyelhető meg, náluk 2,4 évvel csökkent a születéskor várható élettartam 2019-hez képest, bár előtte magasabbak voltak a mutatók, mint sok más országban (majdnem 85 év volt 2019-ben), de jelentős a változás Spanyolországban (1,6 év csökkenés), Bulgáriában (mínusz 1,5 év az előző évi 75 évvel összehasonlítva), Litvániában, Lengyelországban és Romániában (mínusz 1,4 év mindegyik országban) is.

Magyarországon az Eurostat szerint 0,8 évvel kevesebb élethosszra lehetne számítani, ha a tendenciák nem javulnának, de a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) is kiadta a jelentését, eszerint a férfiaknál 72,21, a nőknél 78,74 év az átlagos várható élettartam 2020-ban, ez szintén visszaesést jelent 2019-hez képest, nagyjából 0,6 körüli évvel.

Az Egyesült Államokban a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) mutatta be a legújabb statisztikákat július 21-én, eszerint a 2019-es 78,8 év helyett 77,3 ,vagyis másfél évvel kevesebb a várható élettartam. Ez a második világháború, pontosabban 1943 óta a legnagyobb visszaesést jelenti, ami egy éven belül bekövetkezett.

A jelenlegi adatok azonban a következő évek statisztikáit nem tükrözik, mivel a számok vélhetően nagyot fognak változni a járvány elmúltával és vannak olyan országok is, ahol még ebben a negatív helyzetben is növekedtek az értékek, követve az elmúlt évtizedek folyamatosan javuló irányát. A legjobb példa erre Japán, ahol a 2020-as átlagos várható élettartam a férfiak esetében már 81,64 év, a nők esetében 87,74, ami nagyjából 0,2, illetve 0,3 évvel hosszabb élettartamot jelent, mint amire 2019-ben lehetett számítani. Őket a nőknél csak Hongkong, a férfiaknál Hongkong és Svájc előzi meg, a japán lakosok folyamatosan növekedő életkora azonban olyan szempontból is egyedülálló, hogy a növekedés a második világháború óta jóformán állandó jellegű, és bizonyos tanulmányok szerint szoros összefüggést mutat nem csak az életkörülményekkel, hanem az étkezési szokásokkal is.

Dr. Shoichiro Tsugane epidemiológus 2020-as, a European Journal of Clinical Nutritionben megjelent tanulmányában arról számol be, hogy a G7 tagokkal (Japán mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Olaszország és Németország tartozik ide) való összehasonlítás során Japán rendre az első helyen végez az átlagos élethossz tekintetében, annak ellenére, hogy a hatvanas évek elején még az utolsó helyet foglalta el, köszönhetően az akkoriban sok áldozatot követelő agyi érbetegségek és gyomorrák gyakoriságának.

Történt valami azonban az 1960-ban kezdődő mindössze néhány éves időszak alatt, ami végleg megváltoztatta a tendenciát

és a japán lakosok, akik a G7-ek között akkor az élre kerültek, azóta évről évre egyre tovább élnek. A változás Tsugane szerint két okra vezethető vissza:

  • egyrészt, várható módon, a háború utáni jobb körülményekre, amelyek miatt csökkent a fertőző betegségek és tüdőgyulladás okozta halálozási ráta
  • másrészt arra az étrendbeli változásra, amely a nyugati típusú élelmiszereket behozta a köztudatba és ami miatt az országban elterjedt a vörös hús és tejtermékek fogyasztásának addig, ha nem is ismeretlen, de némileg idegen szokása

Ezek az ételek ugyanis tartalmaznak két olyan összetevőt, amelyek korábban a tradicionális étrendből hiányoztak: a koleszterint és a kalciumot. Előbbi, noha túlzott fogyasztása negatív következményekkel járhat, de az érfalakat megerősítheti, ez pedig csökkenti azoknak az agyi érbetegségeknek az előfordulási esélyét, amelyek korábban az egyik fő halálozási oknak számítottak Japánban, emellett a húsfogyasztás elterjedése miatt kevesebb sózott halat ettek a lakosok, ami a hagyományosan nagyon magas sóbeviteli értékeket jelentősen redukálta, ez pedig csökkentette a gyomorrákos megbetegedések számát.

A japán lakosok esete is bizonyítja, hogy a nyugati típusú, több húst tartalmazó étkezésnek nem kell feltétlenül egyet jelentenie az egészségtelen szokásokkal, viszont a helyes mértéken nagy a hangsúly, a japánok körében ugyanis akkor kezdett növekedni az iszkémiás szívbetegségek száma, mikor áttértek az újfajta diétára, és ez csak akkor egyenlítődött ki, mikor a zsír és fehérje bevitel némileg csökkenni kezdett a hetvenes években, ugyanúgy, ahogy az általános energiabevitel is. Azonban a keleti típusú, tehát sok édesítetlen zöld teát, rizst és szóját tartalmazó étrend is nagy szerepet játszik (és játszott régen is) a rendkívül hosszú élet elérésében, mint ahogy az is, hogy a japán lakosokra nem jellemző az elhízás sem.

Élethossz tekintetében a japánokat is megelőző hongkongiak titka ezzel szemben nem annyira az étrendben, hanem mindenki számára elérhető mozgási lehetőségekben és egészségügyi szolgáltatásokban rejlik, legalábbis Dr. Timothy Kwok, a hongkongi Kínai Egyetem professzora szerint.

"Zöldebbek vagyunk, mint a legtöbb város"

- nyilatkozta a CNN-nek - "A reggeli taichi gyakorlatok nagyon népszerűek és ez is szerepet játszik." A gyermekkori és időskori egészségügyi ellátás minősége és hozzáférhetősége mellett a jó gének, a kellemes időjárás, vagyis a szervezetet megviselő nagyon hideg telek és nagyon forró nyarak hiánya, a minőségi élelmiszerek is hozzájárulnak a hosszú élethez és még egy fontos dolog, ami az ottani kultúrával kapcsolódik össze: az idősek tisztelete, ami miatt a családtagok vigyáznak az előző generációk tagjaira, így azok ritkábban maradnak egyedül életük végére.

(Fotó: Pixabay, Getty Images/imtmphoto)

További cikkek a témában:

Black Mirrort idéző társkeresőt finanszíroz a kormány Japánban, hogy megállítsa az ország elöregedését A romantika kiveszett a japán fiatalok életéből, az ország lakossága pedig rohamtempóban öregszik. A kormány utolsó mentsvára: algoritmusokkal keresni az elveszett szerelmet.
150 év lehet az emberek maximális élettartama egy új kutatás szerint A Gero nevű biotechnológiai cég friss kutatása szerint lehetséges, hogy az emberi élettartamnak van egy elméleti maximuma, ami után a szervezetünk még a legideálisabb esetben sem képes regenerálni önmagát.
Szebben öregszünk, mint hajdanán, de azért még senki se bontson pezsgőt Két új finn tanulmány a fizikai öregedés és a kognitív öregedés mértékét vizsgálja a különböző generációk között: az érem egyik oldalán úgy tűnik, hogy a hetven az új hatvan, ugyanakkor számos negatívum is kirajzolódik az adatokból.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.