Az os cordis nevű csont több állat szívében is megtalálható, előfordul például bárányoknál, tevéknél, de akár kutyáknál is. A főemlősökben azonban eddig nem fedeztek fel ilyesmit. Most azonban először találták meg ezt a csontot csimpánzokban egy, az Egyesült Királyságban írt tanulmány alapján.

Az os cordis ráadásul jellemzően azokban a majmokban fordult elő, amelyek egy szívbetegségében, a szívizom ismeretlen eredetű elrostosodásában szenvedtek (idiopathic myocardial fibrosis (IMF)). Ebben a betegségben a szívben az életet is veszélyeztető rostok alakulnak ki. Az IMF több állatfajnál is előfordul, így a csimpánzoknál is. A felfedezés pedig segíthet a beteg állatok hatásosabb gyógyításában.

Nemcsak a csimpánzok örülhetnek, hiszen az esetükben tanultak talán átültethetőek az emberek terápiájába is.

A tanulmány egyik szerzője szerint egy új csont felfedezése mindig ritkaságszámba megy, különösen igaz ez a csimpánzok esetén, hiszen ezeknek az állatoknak az anatómiája nagyon hasonlít az emberére. Felmerül tehát a kérdés, hogy bizonyos emberekben nincs-e jelen az os cordis nevű csont.

A mostani vizsgálatban tizenhat elhullott csimpánz tetemét vizsgálták meg. Az állatok közül páran IMF-ben szenvedtek, a többiek nem. A majmok szívét komputertomográfiás eljárással szkennelték be, amelynek eredményei azok a nagy felbontású képek, melyeken kivehető az aprócska, csak pár milliméteres os cordis. Más állatokban cartilago cordist találtak – ez egy ritka struktúra, mely idővel csonttá fejlődhet.

A vizsgált tizenhat állatból három esetben találták meg az említett csontot, egy esetben pedig a cartilago cordist. Mind a négy csimpánz IMF-től szenvedett. A maradék tizenkettő majom némelyikében megjelentek a betegségre utaló rostok, de nem olyan súlyos formában, mint az előbbi négynél. Illetve a csont-nélküliek esetén olyan állatok is akadtak, akikben el sem kezdődött a nem kívánatos rostosodás. Magyarán az os cordis megléte és az IMF súlyosabb formája közt összefüggés áll fenn.

Az os cordis hím és nőstény egyedekben, idősebbekben és fiatalabbakban egyaránt előfordult – vagyis a nem és az életkor nem jelent ebből a szempontból különbséget, ugyanakkor nagy átlagban az idősebb állatokban a rostosodás súlyosabb formája alakul ki. Mivel pedig a csimpánz annyira közel áll az emberhez, felmerül a gyanú, hogy adott esetben ez a csont nálunk is előfordulhat.

Természetesen nem minden IMF-től szenvedő állat szívében akad os cordis, vagyis ez inkább egy indikátor, nem pedig egy diagnosztikai eszköz.

A csont és a betegség közötti összefüggéseket tisztázandó további vizsgálatokra lesz szükség. Ahogy azt is kutatni kell, hogy az emberekben hasonló betegség esetén nem fedezhető-e fel ilyen csont vagy csontkezdemény. Az ember természetesen a legjobban átvizsgált állat a világon, de azért akadt rá példa, hogy még mostanság is fedeznek fel bennünk újabb, eddig nem ismert anatómiai képleteket.

(Kép: University of Nottingham, Flickr/Safari Partners/Shelly Prevost)